A pápa nem volt Hitlerjugend?

"Mindez benne van az életrajzában" - mutatott rá a szóvivő. Lombardi szerint a valóság az, hogy annak idején a tizenéves Ratzingert szeminaristaként sorozták be egy olyan légvédelmi ütegbe, amely városoknak nyújtott védelmet, de csak rövid ideig szolgált ott. Majd amerikaiak fogságába került, de szabadulása után rögtön visszatért a papi szemináriumba.

XVI. Benedek hétfőn kereste fel a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékhelyet. Látogatását azonban beárnyékolta az, hogy több izraeli politikus és vallási személyiség éppen a pápa állítólagos hitlerjugendes múltját hánytorgatva fel bírálta a katolikus egyházfőt. Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke pedig sem az egyházfő repülőtéri fogadásán, sem a kegyhelyen tett megemlékezésen nem jelent meg.

A pápa a Jad Vasem-i emlékhelyen leszögezte: soha nem szabad letagadni, kisebbíteni vagy elfelejteni a holokauszt áldozatainak szenvedését. Rámutatott, hogy a katolikus egyház odaáll azok mellé is, akiket ma faji okokból, a bőrszínük, az életkörülményeik vagy a vallásuk miatt üldöznek. A keddi izraeli sajtó azonban csalódottan fogadta az egyházfő látogatásának első napját, és különösen a holokauszt-emlékhelyen mondott beszédét.

A Háárec című lapban Tom Szegev történész úgy vélekedett, hogy a pápa "fukarkodott a szavakkal", amikor "megölt zsidókról" beszélt, "mintha csak egy kellemetlen közúti baleset áldozatai lettek volna". A Maariv és a legnagyobb példányszámú Jediót Ahronót azt nehezményezi, hogy XVI. Benedek "nem kért bocsánatot". Ugyanez a véleménye Meir Iszráél Lau tel-avivi főrabbinak, a Jad Vasem elnökének. A haláltáborokat is megjárt főrabbi hiányolta, hogy a pápa nem tett említést arról, hogy németek vagy a nácik emberek lemészárlásában vettek részt, és egyetlen bocsánatkérő szó sem hagyta el száját.