Bár a szigetek kevésbé változatos élővilágnak adnak otthont, mint a földrészek, nagyobb arányban tudnak felmutatni olyan endemikus fajokat, amelyek kizárólag ott élnek.

Az emberi hatás azonban jelentősebb a szigeteken - írták a kutatók a PNAS című amerikai tudományos folyóiratban.

A német-amerikai tudóscsapat szerint a szigetek és a földrészek élőhelyeinek természetvédelmi értékéről olyan számítási módszer adhat csak pontos képet, amely az endemizmust - tehát a fajok kizárólagos előfordulását - és a fajgazdagságot egyaránt figyelembe veszi. Eddig egyetlen tanulmány sem taglalta a kontinensek és a szigetek élőhelyei közötti különbséget.

A természetvédelem alapvetően a legnagyobb fajgazdagságú élőhelyekre összpontosít, hogy a lehető legtöbb fajt sikerüljön megóvni - magyarázta az egyik szerző, Holger Kreft, a Kaliforniai Egyetem kutatója. - De azokra a fajokra is fontos lenne odafigyelni, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő.

A kutatócsoport olyan biodiverzitás-mérőt alkalmazott, amely a ritka fajokat nagyobb súllyal veszi számba, mint a gyakoriakat. Az egyes élőhelyek súlyozott biodiverzitásának számításakor kibukott, hogy a szigetek élővilága nyolc-kilencszer gazdagabb. "A szigetek fontos szerepet töltenek be, és mindegyik globális természetvédelmi stratégiának részét kellene, hogy képezzék" - érvelt Kreft.

A tudósok azt is észlelték, hogy a szigetek voltak a múltbeli és közelgő fajkihalások elsődleges helyszínei, ami szerintük még nyomatékosabbá teszi, hogy szükség van a róluk szerzett információkra. A mezőgazdaság terjeszkedése, az erdőirtások jobban veszélyeztetik a szigetek élővilágát, mint a kontinensekét, mivel ott aránylag könnyű hozzájutni a még fejletlen területekhez. "Most új és fontos adatokat tartunk a kezünkben, de még mindig nincs megoldásunk a természetvédelem kérdésére" - húzta alá Kreft.