Rengeteg még a kérdőjel az ingatlanadó körül. Ez érthető is, hiszen még csak a javaslat, munkaanyag fázisban van a bevezetésével kapcsolatos terv. Azonban a legtöbben már ebben az állapotában is életképtelennek tartják azt és még a puszta gondolatát is elvetnék.

A kormány tervei

Hivatalosan még nincsenek konkrét számok, eddig csak az elvekről nyilatkoztak a kormánytagok.

Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint az ún. értékövezeti besorolás lesz az alapja az új adónak. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ingatlanadó bevezetésének legfőbb célja, hogy igazságosabb legyen a lakások utáni adózás. Oszkó megemlítette ugyanis azt, hogy az országban lévő lakások mintegy fele után ma adófizetési kötelezettség van érvényben. (Az építmény-, telek- és kommunális adót a helyi önkormányzatok nem egyformán vetik ki, emiatt településenként más-más terhelés éri az adóalanyokat.)

Oszkó felhívta a figyelmet arra is, hogy az ingatlanadót is az egész adórendszer megváltoztatásának részeként kell értelmezni. Utalt arra, hogy – számításaik szerint – egy átlagos bér szja-csökkentése miatt az emberek zsebében maradó összeg bőven fedezi majd egy átlagos lakás után fizetendő adót.

A tervek szerint az ingatlanadónál rengeteg szempontot vennének figyelembe. Így megvizsgálnák az ingatlan nagyságát, elhelyezkedését, a minőségét, a közüzemi kiadásokat is, emellett a tulajdonos jövedelmi helyzetét és összvagyonát is néznék. (Utóbbiakat önkéntes vagyonbevallás alapján állapítanák meg.)

Totális ellenállás a Fidesz részéről

A legnagyobb ellenzéki párt elutasítja az ingatlanadó bevezetését. Sőt, vezető politikusaik még ennél is továbbmennek, amikor egész egyszerűen megtagadják – a még el sem készült törvény – végrehajtását.

„Az önkormányzatok nem hajtják be az ingatlanadót, akkor sem, ha azt a kormány bevezeti. Debrecenben az ingatlan értékének szorzószáma a város egész területén nulla, így ha az adóalapot ezzel megszorozzák, nulla forint jön ki. A kormány bíróság elé viheti az önkormányzati rendelkezéseket, de évekbe telik majd, mire erről döntenek” – ezt Kósa Lajos, Debrecen polgármestere mondta el az egyik rádióban.

A már-már fenyegetéssel felérő dacos nyilatkozat több érdekes kérdést is felvet.
Kósa az „önkormányzatok” nevében beszélt, tehát nemcsak Debrecent, hanem az ország összes önkormányzatának nevében beszélt, amire vélhetően senki sem jogosította fel.

Ha azt nézzük, hogy Kósa szavaival vélhetően egyetértenek a fideszes önkormányzatok, akkor is egészen elképesztő dolog a részéről, hogy központi ukázként határozza meg azt, hogy az önkormányzatoknak mit kell tenniük. A tanácsrendszerre jellemző utasításos forma volna ez, amely teljesen ellentétes az önkormányzatiság elvével, s ily módon a magyar alkotmánnyal is.

A kijelentésről megkérdeztük dr. Lövétei István alkotmányjogászt is. A szakember szerint: „abban az esetben, ha a törvény kötelező (azaz nem vagylagos) kötelezettségként szabályozza az önkormányzatok részére az ingatlanadó behajtását, akkor az ún. kötelező közreműködés lesz. Ebben az esetben pedig nem lehet megtagadni a végrehajtását”.

Lövétei „képtelenségnek” nevezte, hogy egy település egész területén nulla legyen az ingatlanos értékének szorzószáma. Az alkotmányjogász véleménye szerint a debreceni polgármester szavai csupán „politikai nyilatkozatként” értelmezhetőek, semmiképpen sem lehet jogi relevanciájuk.

Kósa véleménye szerint az ingatlanadó bevezetése átgondolatlan is, mert például még nincs tisztázva az sem, hogy ki fogja beszedni azt. A fideszes politikus ez irányú bírálata egy kissé elhamarkodottnak tűnik, hiszen a kormány hangsúlyozottan csupán munkaanyagról és nem kész törvényjavaslatról beszél.

A debreceni polgármester után egy másik politikus, Iván László is döbbenetes nyilatkozatot tett az ingatlanadó kapcsán: „a Fidesz szerint az ingatlanadóval a kormány az idős emberek halálára spekulál. Az állam ugyanis akkor jut az idős emberek ingatlan utáni adójához, ha ők meghalnak, az örököseiknek valahogy ki kell fizetni a felhalmozódott adót”. Iván ezen kívül az idős emberek elleni „aljas támadásnak” minősítette a kormány terveit.

A szocialistáknak sem kellene

Az MSZP-ben sem egyöntetű az ingatlanadó támogatása.

Több szocialista képviselő határozottan ellenzi és ezért – értesüléseink szerint – nagy a valószínűsége annak, hogy végül nem szavazzák meg az adótörvényt.

Mindenesetre az MSZP elnökségének és a frakció vezetőségének tagjaiból megalakult egy munkacsoport, amely közvetlenül tárgyal Oszkó Péter pénzügyminiszterrel, s ezeken a megbeszéléseken próbálják meggyőzni őt a szocialista képviselők álláspontjáról. A szocialisták azt szeretnék elérni, hogy „baloldalibb”, azaz szociálisan érzékenyebb legyen a kormány az adótervek megalkotásakor.

Mindezek ismeretében egyre inkább úgy tűnik, hogy az ingatlanadó (és azzal összefüggésben az adótörvények) elfogadtatása lesz az első komoly akadály a Bajnai-kormány előtt. Ha a szakmai és politikai támadások kereszttüzében sikeresen végig tudják vinni az elképzeléseiket, abban az esetben teljesítheti a kormány a saját maga által meghatározott feladatát, azaz a válságkezelést.

Ha azonban nem valósult meg mindez, vagyis a kormány nem kap elegendő politikai támogatást vagy esetleg fennakadnak a javaslatai az Alkotmánybíróság rostáján, akkor nem lesz más választásuk, mint felállni és átadni a helyüket másoknak. Azoknak, akik konkrét, szakmailag és jogilag megalapozott törvényjavaslatokkal és nagyobb politikai támogatással sikeresen tudják végigcsinálni a válságkezelést.