A Kaliforniai Egyetem kutatói Nicolas Mathevonnal az élen 17 egyedből álló hiénacsoport hangját vette fel olyan helyzetekben, amikor kevés élelemhez jutottak az állatok. Ilyen szituációkban hangzott el a hírhedt "kacagás" - olvasható a BBC hírei között (http://www.bbc.co.uk).

A tudósok képesek voltak felvenni az összes hiéna hangját, majd elemezték és összehasonlították azok frekvenciáját. Mint kiderült, minden állat egyéni, csakis rá jellemző alapfrekvenciával rendelkezett. A kutatók az esetek felében hallás alapján be tudták azonosítani a hang tulajdonosát.

A hangfrekvencia "közhírré" teszi a hiéna korát: a felnőttkor elérése előtt, azaz hároméves korig az állatok szignifikánsan magasabb hangfekvésben "vihognak".

Meg lehet különböztetni a hiénák helyzetét csoportjukban: a domináns nőstények, azaz a klán vezérei, sokkal kevesebb "hangjeggyel" operálnak, hatalmukat azzal adják a világ tudtákra, hogy ritkán "kacagnak". Az alárendelt nőstények viszont elég széles skálán "vihognak".

"Ezek az éjszakai életmódot folytató állatok igen összetett +társadalmat" alkotnak, a hangjelzések nagyon fontosak a kommunikáció szempontjából" - magyarázta Nicolas Mathevon.

A kutatók a továbbiakban azt szeretnék kideríteni, hogy miként hasznosítják a hiénák a "kacagásban" kódolt információt, visszajátszva nekik fajtársaik "vihogását".

A tudósokat az is érdekli, hogy miért csapnak oly sok zajt a hiénák az éj leple alatt.
"Az oroszlánok és a hiénák sokszor vetekednek a zsákmányért, s mindig a hiénák veszítenek. Így rejtély, hogy miért csapnak zajt, amely felhívja a zsákmányra az oroszlánok figyelmét" - mondta Nicolas Mathevon.