Akik nem a szülőhazájukban szavaznak

A magyarországi EP-választás sajátossága, hogy azon nemcsak a magyar állampolgárok, hanem az itt lakóhelyet létesített uniós polgárok is szavazhatnak, ha ezt előre kérik. Az április 30-ai határidőig 5.601 Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar európai uniós polgár kérte, hogy itt szavazhasson az EP-választáson.
Az érintett 105 ezer európai uniós állampolgárt márciusig tájékoztatta az OVI arról, hogy választójogukat hazájuk helyett Magyarországon is gyakorolhatják. A 2004. évi EP-választáson 20-22 ezer értesítést küldött az OVI.

A 105 ezer külföldi közül a határidőig 5.601 kérte a névjegyzékbe vételét a helyi választási irodák vezetőitől, azaz a jegyzőktől. Az OVI összesítése szerint a több mint 5 ezer jelentkezőből 2.424-en román állampolgárok, 1.369-en németek, 531-en szlovákok, 400-an lengyelek. Emellett például 166 brit, 127 olasz, 119 francia, 108 osztrák és 94 holland is jelentkezett, hogy Magyarországon kíván szavazni.

Jelentkezett továbbá 50 cseh, 35 belga, 34 bolgár, 31 svéd, 26 görög, 15 ír, 14 dán, 13 finn, 10 portugál, 9 spanyol, 7 észt, 5-5 litván és szlovén, 4 luxemburgi, 3 lett és 2 ciprusi is.

Az uniós országok választási szervei május 10-e és 20-a között kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik mely országban kérték névjegyzékbe vételüket; ilyenkor az anyaországban törlik a választót az ottani névjegyzékből. Így akarják megakadályozni, hogy valaki esetleg több helyen szavazzon.

Azoknak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós állampolgároknak, akiket a 2004-es EP-választáson nyilvántartásba vettek, most ezt nem kellett külön kérniük.

Az OVI korábban levélben kérte őket, hogy jelezzék, ha ezúttal nem Magyarországon kívánnak szavazni. Akik ezt nem tették meg, azok nem voksolhatnak majd a hazájukban. Az említett időszakban - május 10-20. között - ugyanis az OVI is tájékoztatja a társszerveket, hogy szerepelnek a magyarországi névjegyzékben, tehát más uniós országban már nem szavazhatnak.