Az ausztrál, finn és új-zélandi kutatók közel 10 ezer kettes típusú diabétesszel élő, 50 és 75 év közötti embert vizsgáltak. A páciensek mintegy fele fenofibrát hatóanyagú, másik fele hatóanyag nélküli, placebó szert kapott. Öt év elteltével megállapították, hogy 115 páciensnél kellett legalább egy végtagcsonkolásos műtétet elvégezni a diabétesz következtében.

A kezeletlen cukorbetegség károsítja az idegeket és az ereket, ami súlyosabb esetekben amputációhoz vezet. A diabétesszel élők közül nagyjából minden tizedik ember elveszíti emiatt lába egy részét.

A tanulmányban megállapították, hogy az amputációra kényszerültek körében gyakoribb volt a szívbetegség, a dohányzás, a bőr kifekélyesedése és a korábbi csonkolásos műtét is. A boka alatti műtéteket a kisebb, az e fölöttieket a nagyobb amputációk közé sorolták a kutatók.

A nagyobb csonkolások kockázatában nem mutatkozott különbség a hatóanyagot, illetve placebót szedők között. Azoknál azonban, akiknél nem jelentkezett a nagyerek betegsége, 50 százalékkal csökkent a kisebb amputáció kockázata, ha fenofibrátot szedtek.

A tanulmány - melyet a fenofibrát hatóanyagú gyógyszereket gyártó Solvay támogatott - korábbi eredményeiben nem igazolta, hogy a szívbetegségek megelőzését segíti a szer. Ennek 2005-ös publikálása után sok orvos átállította pácienseit a fenofibrátról egy másik koleszterincsökkentő hatóanyagcsoportra, a sztatinokra. "Lehetséges, hogy a fenofibrátok most visszatérnek a játékba" - írta a Lancet kommentárjában Sergio Fazio, a Vanderbilt Egyetem orvosa.