Alysa Stanton egy evangéliumi pünkösdista családban nőtt fel az ohiói Clevelandben. A 45 éves egy gyerekes anyát június 6-án iktatják be hivatalába Cincinatti zsidó vallási intézetében.

"Tíz évvel ezelőtt, ha valaki azt mondta volna, hogy rabbi lesz belőlem, kinevettem volna (...) hogy én, spirituális vezető?" - mondta Stanton a hírcsatornának.

Stanton 14 éves örökbe fogadott lányával, Shanával az észak-karolinai Augustba fog költözni, ahol a konzervatív és reformista gyülekezetnek is otthont adó Bayt Shalom kongregáció élére áll.

Stanton - aki maga reformista - elmondta, anyja arra biztatta őt, amikor még gyerek volt, hogy "derítse fel" a különböző vallásokat. Ő 9 évesen azt kérte lelkészétől, hogy ismertesse meg vele a Kaballát, a judeizmus misztikus tanításait, 10 évesen megkapta első héber nyelvtankönyvét, 20 éves korára pedig megérett benne az elhatározás, hogy át szeretne térni zsidó hitre. Családja teljes mértékben támogatta elhatározásában.

Kifejtette, hogy Amerikában az emberek többnyire nem a szellemi út, a "spiritualitás" miatt, hanem olyankor térnek be (a zsidó hitbe), amikor egy zsidó emberrel kötnek házasságot kötnek vagy élnek együtt. "Én a spiritualitás miatt teszem meg" - mondta a korábban pszichoterapeutaként dolgozó nő, s hozzátette, nemcsak vallási, hanem erkölcsi, társadalmi és közösségi útra gondol.

Az első afroamerikai női rabbiról szóló hír vegyes reakciót váltott ki az amerikai zsidóság körében. Az Egyesült Államok zsidó népességének egyötöde, mintegy 1,2 millió ember nem zsidó származású, vannak közöttük feketék, ázsiaiak, spanyol ajkúak és vegyes származásúak.

Jonathan Sarna, a bostoni Brandeis University judaizmusszakértője szerint nem is az a fontos, hogy felavatják az első fekete női rabbit, hanem az, hogy ez az amerikai zsidó közösség nagy változásának jelképe; a közösség egyre sokszínűbbé válik az áttérések, a vegyes házasságok és az örökbefogadások következtében. Mint rámutatott, jelentős átalakulásról van szó, hiszen az amerikai zsidók közössége még 50 éve is monolitikus volt, az emberek számára a "zsidó külső" számított.

Az ortodox zsidó közösség azonban - amely történelmileg nem enged nőket vezető posztokra kongregációiban - kevésbé megértő Stanton felavatásával kapcsolatban. Gil Student New York-i ortodox rabbi kijelentette: mindenki számára elegendő tér van a judaizmusban a szellemi kiteljesedéshez, de a rabbi szerepét nők nem tölthetik be. "Ez hagyományon alapszik és törvényben van rögzítve" - szögezte le. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem Stanton bőrszínével van gondja, hanem azzal, hogy nő.

Stanton számára bizonyára kihívást fog jelenteni, hogy Észak-Karolinában egy döntően fehér hívőkből álló kongregációt fog vezetni. Ő azonban emiatt nem aggódik, mint mondja, az imádkozásra és nem a bőrszínre fognak koncentrálni. Azt mondta viszont, hogy nehéz bármilyen dologban elsőnek lenni, de megtisztelve érzi magát, hogy Isten ezzel a felelősséggel ruházta fel. Stantont tanácsokkal látja el Sally Priesand, aki 1974-ben az első női rabbi lett az Egyesült Államokban, egy New Jersey-i közösségben dolgozott. A 2006-ben visszavonult rabbi elmondta, milyen nehéz úttörőnek lenni a zsidó vallásban.