"Maga Ligeti említette, hogy zeneszerzői stílusa kétszer változott nagyot. Először 1956 után, miután elment Magyarországról, akkor írhatott már úgy, ahogy akart, másodszor pedig 1985-ben, a kedden elhangzó Zongoraverseny komponálásának esztendejében, amikor minden korábbinál nagyobb érdeklődéssel fordult az afrikai zene struktúrái felé" - mondta Rácz Zoltán, az UMZE művészeti vezetője, az est karmestere a MTI-nek.

A keddi koncert valamennyi periódust bemutatja. Az első kompozíció, a Hat bagatell az 1956 előtti Ligetit, a Tíz darab fúvósötösre a 60-as évek zeneszerzői világát, akárcsak a Poeme symphonique - zenei ceremónia 100 metronómra című különleges alkotás. Ekkoriban a polifonikus szerkesztés sűrűsége izgatta, olyan felület létrehozása, amely egységesnek mutatkozik, de megszámlálhatatlan elemből áll. Ennek a gondolkodásnak hangszeres változata a Három darab két zongorára első része, a Monument.

A zeneszerzői nyelvváltásban a nagy fordulatot a Zongoraverseny jelzi - hívta fel a figyelmet Rácz Zoltán. Hozzáfűzte: ahogy a tévé képernyőjén felvillanó pontokat szemünk képpé rakja össze, úgy hasonlította Ligeti a hangok "felvillanását", amelyekből a hallgató érzékeli a dallamot, ha az előadó jól értelmezi a feladatot.

A művészeti vezető hangsúlyozta: ez rendkívüli feladatot ró a zenészekre, hiszen ők nyugat-európai zenén nevelkedtek, a szerkezet azonban az afrikai, illetve dél-ázsiai struktúrákhoz áll közelebb. Az UMZE másik "kedvenc" zeneszerzője, Steve Reich hasonló utat jár.

"Mint valami pozitív hatású kábítószer, úgy hat ránk Ligeti zenéje, már nem tudunk meglenni nélküle. A zeneszerző külföldi ismertsége, műveinek játszása rendben van, a magyarországi elfogadtatás még kezdeti" - jegyezte meg.

Ligeti minden versenyműve megszólal(t) 2006 és 2009 között, mégpedig magyar előadókkal, például Perényi Miklóssal, Keller Andrással. Most Nagy Péter lép pódiumra a Zongoraversennyel, aki másfél éve gyakorolja ezt a roppant nehézségű alkotást, a Három darabot pedig Klukon Edit és Ránki Dezső szólaltatja meg.

"Hívhattunk volna vendéget, például a meggyőződéses Ligeti-hívő Pierre-Laurent Aimard-t, de számunkra fontos, hogy ez a tudás itt maradjon" - fogalmazott Rácz Zoltán.
Ligeti György 1923. május 28-án született Dicsőszentmártonban, tanulmányait a kolozsvári Konzervatóriumban kezdte, majd a budapesti Zeneakadémiára iratkozott be, ahol Farkas Ferenc és Veress Sándor tanítványa volt. Itt 1950-1956-ig zeneszerzést és ellenpontot tanított, 1956-ban külföldre távozott. 2006. június 12-én, 83 éves korában Bécsben hunyt el.

Az Új Magyar Zene Egyesületet (UMZE) Bartók, Kodály és Weiner Leó hozta létre 1911-ben, akkori céljuk a mai napig aktuális, hiszen a XX. század már klasszikus kompozícióinak repertoáron tartásán túl az 1997-ben újraalakított egyesület is a kortárs magyar és külföldi zeneszerzők legfrissebb műveinek megismertetését tartja legfontosabb feladatának.