Gusztos csatát nyert?

Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban többször is interpellálta a legfőbb ügyészt, miért nem indítanak eljárást a "közösség elleni izgatás legnyilvánvalóbb eseteiben sem". Hozzátette: a szélsőjobboldali portálokon sok példát lehet látni nemcsak a közösség elleni izgatásra, de a személyes adatokkal való visszaélésre is, mégsem történik semmi.

Közölte: korábbi interpellációira folyamatosan azt a választ kapta, hogy az ügyészség a lehető legszűkebben értelmezi a hivatalból való eljárás fogalmát és csak azt tekintik hivatali tudomásszerzésnek, amiről egy másik hivatalos ügyben értesülnek.

Gusztos Péter szerint hétfői interpellációja viszont arra világított rá, hogy van olyan ügy - éppen az, amikor ügyészek és bírák személyes adatait hozta nyilvánosságra egy portál - amikor az ügyészség sajtóinformációk alapján indította meg az eljárást.

A politikus feltette a kérdést, hogy ha az ügyészség arról az esetről képes volt hivatalból értesülni, akkor miért nem tették meg ezt azokban az ügyekben, amikor parlamenti képviselők, rendőrök, újságírók, civilek adatai jelentek meg valamelyik szélsőséges portálon.

Hangsúlyozta: nem azt kifogásolja, hogy ebben az esetben hivatalból indult eljárás, hanem azt, hogy az a többi esetben elmaradt, és ők szeretnének változtatni az ügyészség gyakorlatán.

Kovács Tamás legfőbb ügyész a parlamenti interpellációra adott válaszában azt mondta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyész kizárólag a hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre rendelhet el nyomozást.

Arról, hogy ha bírák, ügyészek a sértettek az ügyészség más joggyakorlatot folytatna, mint egyébként, azt mondta, hogy ez a vélekedés nem valós, s ezt adatok is cáfolják.
A személyes adattal való visszaélés miatt kizárólag annak a négy bírónak és egy ügyésznek a sérelmére látták megalapozottnak a bűncselekmény elkövetését, akinek a nevén és fényképén kívül egyéb személyes adatait is közzétették.

Megjegyezte: a jogosulatlan, vagy céltól eltérő adatkezelés csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha ezzel más, vagy mások érdekeit jelentősen sértik.

Ezzel szemben nem történt vádemelés azon bírák és ügyészek vonatkozásában, akiknek csak a neve, beosztása, szolgálati helye, tárgyaláson készült fényképe vált megismerhetővé, hiszen ezek bárki számára jogszerűen hozzáférhetők.A választ a képviselők 169 igen, 159 nem és 22 tartózkodó szavazat mellett elutasították.