A 700 kilométeres hadiutat - amely a mai Hszienjangot (Xianyang) köti össze a belső-mongóliai Paotouval (Baotou) - Csin (Qin), az első kínai császár uralkodása idején kezdték el építeni Kr. e. 212 és 210 között. Az építkezésben mintegy 300 ezren vettek részt - olvasható a www.china.org.cn című hírportálon.

Az ősi földutat ez év márciusában kezdték feltárni a régészek, akik az egyik szakaszon számtalan különböző méretű lábnyomra bukkantak. Ezek férfiak, asszonyok és gyermekek lábnyomai, a legkisebb a szakemberek szerint egy hatéves gyermeké lehetett.

"A lábnyomok mellett nyílhegyekre bukkantunk. Elhelyezkedésük alapján arra következtettünk, hogy a lábnyomok menekülő tulajdonosai voltak a célpontok" - vélekedett Csang Cai-ming (Zhang Zaiming), a Senhszi (Shaanxi) Tartományi Régészeti intézet kutatója.

Ennek alapján Csang Cai-ming és kollégái rekonstruálták azt itt egykoron lejátszódó drámai jelenetet, amikor a férfiak megpróbálták megállítani a támadókat, hogy az asszonyok és a gyermekek egérutat nyerjenek.

"Azokban az időkben nem voltak aszfaltozott utak, s a nedves földben hagyott lábnyomok mind a mai napig megőrződtek" - magyarázta a régész.

A lábnyomokat és a nyílhegyeket Kr. e. 221 és 207 közötti időszakra datálják a régészek, akik a környéken a Han-dinasztia korából (Kr. e.206 - Kr.u. 24) származó pénzérméket is találtak.

Az új leletek megváltoztathatják a korabeli katonáskodásról kialakult képet, nevezetesen azt, hogy Csin császár uralkodása alatt a család is "bevonulhatott". A történelmi feljegyzések tanúsága szerint a katonák nem vihették magukkal a "kaszárnyába" a családjukat, erre csak 800 évvel később nyílt lehetőség, a régészeti leletek viszont arra utalnak, hogy az asszonyok és a gyerekek a követték a családfőt.

A régészek feltártak néhány kezdetleges épületet, amelyekben a régészek feltételezése szerint a katonákat szállásolhatták el.

Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi; Kr. e. 247- 210 között uralkodott) Kína első császára, a Kínai Császárság megalapítója volt. Jing Cseng (Ying Zheng) néven eredetileg Csin (Qin) állam királya volt. Régensként Lü Pu-vei (Lu Buwei) kormányzott helyette nagykorúságáig (Kr. e. 238-ig), majd ezután Csin gyorsan leszámolt a belső klikkekkel, és minden hatalmat a saját kezében összpontosított. Kr. e. 230-ban átfogó hadjáratsorozatot indított a többi kínai állam ellen, aminek eredményeként Kr. e. 221-ben az összes kínai területet egyesítette, s Csin Első Császára néven uralkodott.

Szigorú törvényeket adott ki, az országot 48 tartományra osztotta fel, s birodalma északi határán a barbárok elleni védelem jegyében megépíttette a Kínai Nagy Falat.
Egységesítette a pénzt, a mértékegységeket és az írásjeleket. Mindemellett országszerte nagyszabású építkezéseket rendelt el - hatalmas császári palotát építtetett, illetve hegynyi méretű síremléket emelt magának. Kr. e. 210-ben egy körutazáson váratlanul elhunyt, halála után 700 ezer rabszolga és kézműves segítségével elkészítették hadseregének élethű másolatát, ami a császár hatalmas sírját vigyázza. A császár erőszakkal létrehozott birodalma Kr. e. 206-ban összeomlott, a Csin-házat a Han-dinasztia követte Kína trónján.