Azt már látjuk, hogy Oroszország és Ukrajna politikai vezetésének konfliktusa milyen módon tud kihatni Európára. Az ennek kapcsán (még inkább) fellángoló gázvezeték-kérdést mind a mai napig nem sikerült megfelelően megválaszolni, így továbbra is félhetünk attól, hogy télen esetleg nem lesz mivel fűteni azoknak, akik központi fűtést működtetnek.

Folytatódik a sorozat

A saga pedig folytatódik. Oroszország arra figyelmezteti Ukrajnát, hogy az ukrán gáztartalékok nem elegendőek a téli, megnövekedett gázigény kielégítésére, így az is előfordulhat, hogy akadozni fog Európa ellátása. Moszkva öt milliárd dollárt kér azért, hogy 20 milliárd köbméterrel fel tudja tölteni a tárolóit. A pikáns a történetben csupán az, hogy az orosz tisztségviselők ehhez hozzáteszik: akár az EU intézményei is vállalhatnak felelősséget.

Ez pedig egy nem is annyira finom célzás arra, hogy egyfelől: ha az uniós tagállamok melegben akarnak lenni, akkor nyúljanak zsebbe, s segítsenek a keleti „kistesónak”, Ukrajnának. Ezzel egyszer s mint még világosabbá vált az is, hogy Moszkva számára Ukrajna inkább a nyugat felé húzó „áruló”, semmint szövetséges.

Ezt az ukrán politika különösebben nem is vitatja, bár az Oroszországtól való függésben Kijev számára ez további nehézségeket rejteget(het). Az azonban elképzelhető, hogy Moszkva nincs különösebben megijedve a nyugatpárti elnöktől, Viktor Juscsenkotól és az ő politikájától. Az legkésőbb év végén tartandó választáson úgy fest, az egyetlen nyíltan nyugatbarát, most kormányzó „narancsos” erő nagy vereséggel néz szembe. Az alternatívák közül az oroszok számára már minden jobb: vagy a nyíltan Moszkvabarát Janukovics érkezik a hatalomba, vagy az újabban kiegyensúlyozott orosz-ukrán-európai kapcsolatokra esküvő Julia Timosenko.

Addig azonban…

A változásig azonban megmaradnak a kérdések. Ukrajna a melegebb időszakokban mindig tárolt gázt, most azonban túl kevés van. Szakértők szerint a tározók feltöltése ősszel megtörténhet. A Gazprom saját állítása szerint már kifizette a teljes 2009-es tranzitdíjat Kijevnek, azonban ez az összeg nem elég arra, hogy Ukrajna kifizesse saját fogyasztását.

Május 22-én Timosenko ukrán miniszterelnök tárgyalt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, jelezve: Oroszországnak 5 évre előre kellene fizetnie a tranzitdíjat. Putyin szerint ez rázós kérés, különösen, mert közel van már az év végi elnökválasztás Ukrajnában, s nem tudni, az milyen eredménnyel zárul, s azt sem tudni, hogy hogyan alakulnak az erőviszonyok az ukrán politikai életben.

Az Európai Unió közben mossa kezeit: tiszteletben kell tartani a szerződő feleket és a szerződésben foglaltakat. Ez egyben az ukrán pénzügyi problémák kölcsönökkel való enyhítésének határozott elutasítása is. Kérdés, hogy erre télen mennyire fogunk ráfázni. Akár a szó szoros értelmében.