Elnök úr Budapestre érkezett tárgyalni. Milyen részleteket lehet tudni a találkozókról?

Mostanában nem voltak tárgyalásaim a magyar parlamenti pártokkal, kivéve a találkozómat Németh Zsolttal. Nem találkoztam még az új magyar kormány miniszterelnökével, minisztereivel sem, ilyen megbeszélésre csütörtökön kerül sor. Bajnai Gordon miniszterelnök úr hívta meg egyeztetésre a határon túli magyar szervezetek vezetőit.

Milyen eredményt vár?


A különböző támogatási kérdések merülnek majd föl, a Szülőföld Alap működéséről is szó lesz. El fogjuk mondani,  hogy a gazdasági válság ellenére is szükség van a Szülőföld Alapra, változatlan költségvetési kerettel. Ebben a pillanatban a határon túli magyar közösségek számára ez nagyon lényeges. Amíg az RMDSZ kormányon volt, igénybe tudtunk venni a román költségvetésből is bővebb támogatásokat, míg ma ez nem áll rendelkezésünkre. Az erdélyi magyar civil szervezetek, a civil társadalmunk pedig – negatív értelemben – megérezné a változást. Erről is szól lesz.

Másfelől lesz egy politikai helyzetelemzés is, sajnos van miről beszélnünk. Az RMDSZ ellenzéki helyzetének jól érezhetőek a következményei. A román kormány intézkedései – például a magyar tisztségviselők eltávolítását említhetjük súlyosan érintik a magyar közösséget –, de vannak más magyarellenes intézkedések is. Jelen pillanatban ez a legfeszültségkeltőbb.

Az intézményvezetők leváltásával kapcsolatban: kiktől várják a segítséget? Az anyaországi politikusoktól, az Európai Uniótól, esetleg önmagukra támaszkodnak?

Szükségünk van arra, hogy Magyarország, a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok ne hallgassák el az intézményvezetők leváltásának problémáját, hanem beszéljenek róla, tegyék szóvá, használják ki a különböző kétoldalú kapcsolatokat és egyéb nemzetközi lehetőségeket. Az sem mindegy, hogy az Európai Unió tájékozott-e a kérdésben, s hogyan vélekedik. A közös Európának etnikai feszültségekre nincs szüksége, márpedig most feszültségkeltő intézkedésekről beszélünk.

Az mindenesetre világos, hogy ezt Romániában kell megoldania a két kormánypártnak, az RMDSZ-nek pedig meg kell tennie mindent a román parlamentben és az önkormányzatokban is, hogy valamiképpen ezeket az intézkedéseket ellensúlyozni tudjuk, illetve azok visszavonására késztessük a kormányt.

Mi kellhet ahhoz, hogy újra magyar vezetők lehessenek az eddig magyarok által vezetett intézmények élén? Kormányváltás?

Szerintem nem. Ha kormánypárti politikusok bölcsebbek lettek volna, akkor nyugodtan megtarthatták volna ezeket a pozíciókat a magyar vezetők. Ráadásul még csak nem is arról van szó, hogy az illetők esetleg RMDSZ-esek, hanem arról, hogy magyarok, s ismerik a magyar közösség problémáit. Ennek megértéséhez még csak kormányváltásra sem lenne szükség, hanem szemléletváltásra. Mindazon túl azt gondolom, hogy alapvetően kívánatos lenne a kormányváltás is.

Van esélye egy ilyen szemléletváltásnak?

Egyik-másik kormánypárti politikusnál tapasztaltam, hogy megérti, miről szól a probléma, azonban ez a kormány nagy többségére nem jellemző. Két koalíciós partnerről van szó, akik nagyságrendileg egyenlő erőt képviselnek, s eszmei alapon küzdenek egymással a tisztségekért. A lappangó magyarellenesség mellett ez is oka annak, ami történik.



Az RMDSZ és a PNL, a nemzeti liberálisok stratégiai szövetségéről nagyon sokan beszélnek. Ők milyen magatartást tanúsítanak?

A Nemzeti Liberális Párt ugyancsak szenvedő fél, liberális szakembereket is eltávolítanak az intézmények éléről, csak ennek nincs etnikai vetülete. Ellenzékben együttműködünk a liberális párttal, ők is velünk, nem régen együtt nyújtottunk be bizalmatlansági indítványt, egyébként nem is lenne elég ember a bizalmatlansági indítvány benyújtásához. Együttműködünk, de nem kötjük meg egymás kezét.

Milyen hatással lehet mindez a Magyar Összefogás Listájának sikerére június hetedikén, az európai palramenti választásokkor?

Ami történik, az valóban sokakat ráébreszthet arra, hogy még nem múlt el az összefogás ideje.