Bajnaitól kérdezi az SZDSZ, hogy mi lesz a történelmi iratokkal

A szabad demokrata ügyvivő már csütörtöki sajtótájékoztatóján is kifejtette azt a véleményét, hogy az elkenés, az ügyeskedés jellemzi a rendszerváltás előtti időszak állambiztonsági iratainak kezelését Magyarországon. Mint emlékeztetett, az iratokat vizsgáló Kenedi-bizottság tavaly szeptemberben adta át a kormány képviselőinek a jelentését, de azóta nem történtek érdemi lépések az ügyben.

A kormányfőhöz intézett kérdésében Gulyás József felidézi, hogy tavaly decemberben két képviselőtársával - Fodor Gáborral és Magyar Bálinttal - közösen országgyűlési határozati javaslatot terjesztettek elő az eltitkolt múlt megismeréséről, amelynek napirendre tűzését az Országgyűlésben az akkor még létező MDF-frakció nagy többsége és a kisebbségi kormányt támogató szocialista frakció akadályozta meg.

A minap ismét a kérdésre irányította a figyelmet az az esemény, hogy Kenedi János pert nyert Strasbourgban - hangsúlyozza a liberális politikus. (A strasbourgi bíróság kedden Kenedi János javára döntött abban a jogvitában, amelyet a történész az állampárti titkosszolgálati iratokhoz való hozzáférés megtagadása miatt kezdeményezett a magyar állam ellen.)

Gulyás József szerint fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ENSZ UNESCO 1992/93-ban állásfoglalást adott ki, amelyben kötelezte a tagállamokat a múlt feltárására.
Mindezek alapján azt kérdezi Bajnai Gordontól, elkötelezett-e abban, hogy - a Kenedi-bizottság jelentésével, javaslataival összhangban - a megfelelő jogszabály előkészítésével az Országgyűlés végre az állambiztonsági iratok nyilvánosságát megnyugtatóan rendezze; illetve figyelembe veszi-e a kormány azokat a nemzetközi normákat, állásfoglalásokat, amelyek elvárást fogalmaznak meg a múlt feltárásával kapcsolatban.

Kész-e támogatni az SZDSZ azon kezdeményezését, hogy a kormány legkésőbb a nyári rendkívüli ülésszak végéig benyújtsa szabályozási javaslatát az Országgyűlésnek - zárul Gulyás József kérdése, amelyre írásban vár választ a kormányfőtől.