Az msn és az életünk

Bár már manapság már mindenki Windows Live Messengert használ, a köznapi életben annak több elődje alapozta meg azt ismertséget, ami az MSN-t a világ legnépszerűbb „internetes azonnali üzenetküldő szoftverré” tette. Aki véletlenül nem ismerné, annak érdemes tudnia: a program lényege, hogy a felhasználó az általa előzőleg - MSN-es e-mail cím alapján - kiválasztott illetőkkel ingyenesen és korlátlanul tud írásban - némi bővítés után akár szóban és videóban - kommunikálni, fájlokat küldeni, vagy akár sakkozni. Sőt, üzenetet is tud hagyni, hiszen ha az illető nincs épp bejelentkezve, akkor is megkapja bejelentkezéskor azokat az üzenetek, amiket akkor írtak neki, amikor épp nem volt bekapcsolva a program.

Ekképp érthető, hogy a drága telefon helyett az internetfelhasználók tömkelege miért állt át erre az ingyenes, kötetlen, és nem minden figyelmet lekötő programra. Az MSN már majdnem annyira az életünk részévé vált, mint a telefon: a mindennapi elintéznivalóink szerves része, a fiatalok többségének az élete elképzelhetetlen e szolgáltatás nélkül. Sőt, a hivatalos interjúk készítése is egyre gyakoribb az msn segítségével, hisz nem kell utána legépelni, és mindkét félnek megmarad a teljes, hamisítatlan szöveg - így a visszaélések is elkerülhetőek.

Ezzel magyarázható, hogy ha a nyugdíjbefagyasztásra, vagy az adóemelésre nem is mozdult meg az ország túlnyomó többsége, de az MSN betiltásának hírere minden bizonnyal százezres tömegek jelennének meg a Parlament előtt - és csak elvétve akadna a kezükben árpádsávos zászló, vagy ruhájukon narancsos kitűző. Pedig Amerika most pont ezt teszi, ami könnyen lerombolhatja Barack Obama eddigi példátlan népszerűségét.

A lesújtó ököl

Van öt nem épp demokratikus ország, amik nem nagyon tetszenek Amerikának, és a fejlett Nyugat jó részének: Észak-Korea és Irán atomprogramjával és rakétái lövöldözésével, Kuba a nem épp baráti hangneme által, Szudán a darfúri vérengzéssel, Szíria pedig terrortámogatása révén került eme kiemelt helyzetbe. Ellenük több tucat szankció van érvényben - Észak-Korea ellen annyi, hogy már ők maguk sem tudják mindet fejben tartani -, de most a multicégek - sokak szerint az amerikai kormány nyomására - elérkeztek arra pontra, hogy ezeket komolyabban be is tartsák.

Pontosabban arról a szankcióról van szó, amely kimondja bizonyos szoftverek tilalmát azon országok számára, akik „kapcsolatba hozhatóak a tömegpusztító fegyverek elszaporodásával, illetve más olyan tevékenységekkel, melyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, az Egyesült Államok külpolitikáját, illetve gazdaságát” (bővebben a szankciókról Amerika ezért felelős hivatalának honlapján lehet olvasgatni).

Eme szankció már régebben életben volt - például a legújabb messengert ezen országokban nem is lehetett letölteni -, de csak május 29-én lehetett érezhetően észlelni. Ugyanis az adott országokban regisztrált felhasználók az MSN indításakor az alábbi hibaüzenetet kapták: „810003c1: We were unable to sign you in to the .NET Messenger Service" - tehát teljességgel gátolták a szolgáltatás elérhetőségét.

Már ez is eléggé kicsapta az ottani emberek, s ekképp a kormányok biztosítékát, de a minap csatlakozott a korlátozáshoz a Google (Google Earth, Google Talk) és az AOL (Amazon, eBay) is - ráadásul a második legnépszerűbb beszélgető-szoftver (Skype) gyártója, a Yahoo! is néma hallgatásba burkolódzik, így könnyen lehet hogy ő is hamarosan beáll majd a sorba. Az internetes kommunikáció, aukció, és tájékozódás ellehetetlenítése ugyanis egy olyan szankció az átlagember számára, amely akkor kárt okoz számára, amekkora még nem érte őt országa külpolitikai vitái miatt.

Kuba szerint a lépés "egy újabb csavar abban a gépezetben, amellyel az USA technológiai blokád alatt tartja az országot" és egyben „Kuba jogainak durva megsértése”. Szó ami szó, a szankció hirtelen betartatása nem érintette jól a Kubával eddig minden eddigi elnöknél békésebb hangot megütni próbáló, és engedményeket tevő Barack Obama amerikai elnököt - és hasonló a helyzet Iránnal is. Sokak szerint viszont az eset jól jellemzi Obama külpolitikájának kettősségét: először enged és tárgyal, de ha ez nem vezet eredményre, akkor igen érzékeny helyen súlyt le.

Kiskapuk mindig vannak

Nincs azért informatikai világvége az említett országokban, ugyanis az említett szankciók - főleg az MSN esetében - roppant egyszerűen megkerülhetőek. Egyrészt léteznek olyan nem tiltott kliensek és weboldalak (pl. ebuddy.com) amik segítségével minden gond nélkül elérhető a szolgáltatás az adott országokból is. Sőt, a legegyszerűbb, ha valaki a Live-fiókjában átállítja a régiót, és már vígan cseveghet is tovább. Maga a Microsoft is elismeri, hogy a korlátozás csak jelzés értékű: szerinte ez elég kényelmetlen ahhoz, hogy sokan lemondjanak a nem bonyolult, de bizonyos hozzáértést igénylő módosításról.

A fenti intézkedések inkább egy új kor hajnalát hivatottak megtestesíteni, ahol az internet sokkal fontosabb, mint holmi szolgáltatás. E jel szerint a jövő háborúinak és gazdasági életének egyik fő színtere lesz a világháló - így egy szerverpark majdnem akkora katonai célpontot nyújthat, mint egy kiképző bázis. A kérdés csak az, hogy ebből mi átlagemberek mennyit érzékelünk majd - mert a jelek szerint egyre többet.