A lakások 20%-át érintheti az ingatlanadó

Zara kifejtette: a magyarországi lakásingatlanok közül 2 millió rendelkezik három vagy annál több szobával. Ha azt feltételezzük, hogy ezeknek csak a fele ér többet 30 millió forintnál, akkor megbecsülhető, hogy a lakástulajdonosok egyötödét érinti majd az ingatlanadó fizetése. Az adószakember kifogásolta, hogy a javaslat értelmében az ingatlan értékének megállapításánál nem veszik figyelembe, ha valakinek az ingatlanát hitel terheli, és ugyanúgy kell fizetni utána, mintha tehermentes lenne.

Holott egy terhelt ingatlan piaci értéke jóval alacsonyabb az így meghatározott értéknél - mutatott rá. A kormány 2010-ben vezetné be a vagyonadót, amely a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagy értékű autókra, vízi- és légiközlekedési eszközökre terjedne ki.

Zara László szerint egy egységesen bevezetett, szakértőkkel kidolgozott ingatlanadó bevezetésének lenne létjogosultsága, azonban a jelenlegi javaslat egy értékalapú, szűk kedvezményezetti körű ingatlanadót körvonalaz. Kifejtette: gyakorlatilag a nyugdíjasokon kívül, akik egy feljegyzést kaphatnak a tulajdoni lapba, hogy tartoznak ezzel a befizetéssel, senki nem kapott mentességet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok örökösei kötelesek megfizetni az ingatlan utáni feljegyzett, meg nem fizetett adót. A szakember elmondta: feltehetően sokan megpróbálják majd elkerülni az adó megfizetését, ráadásul a központi, és nem önkormányzati beszedés megnehezíti az egymillió ingatlan ellenőrzését. Emiatt az ingatlanadó könnyen a luxusadó sorsára juthat - mondta Zara.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője a konferencián úgy vélekedett, "permanens és verbális adóreform" folyik Magyarországon, amelynek fő iránya ugyan jó, és segíti a munkahelymegtartó képességet, de - mutatott rá - munkahelyet adóztatással nem lehet létrehozni. A válság kezelését lehetővé teszi az adóreform, ám nem ez az egyedüli eszköz - hangsúlyozta Vámosi-Nagy Szabolcs.