Az idő múlása már régóta porlasztja a nap szárította téglákat, amelyekből az ókori Babilon, Hamurabi és Nabukodonozor városa épült; ez az a hely, ahol a bibliai Dániel próféta leolvasta az írást a falról, és ahol Nagy Sándor meghalt.

A gyarmatosító hatalmak régészei Babilon kincseinek javát már bő évszázada Európába szállították. Szaddám Huszein iraki diktátor a maga megalomániás tervei szerint építtette újjá, majd az amerikai és a lengyel csapatok katonai tábort rendeztek be földjén: árkokat ástak és a bibliai civilizáció emlékeit rejtő földdel barikádokat töltöttek fel.

A tartományi kormány nemrég Babilon legnagyobb részét saját ellenőrzése alá helyezte, amire a Régészeti és Kulturális Örökség Tanácsa, a felügyelő hatóság szerint nem volt joga. Az Eufrátesz folyó egyik ága melletti parkba, amelyet megnyitottak a látogatók számára, most egymás után érkeznek az autóbuszok a turistákkal.

Belépő ellenében meg lehet tekinteni annak a hatalmas, kirabolt palotának üres maradványait, amelyet Huszein az 1980-as években építtetett, és a dombot is, amelyen a komplexum található - írta helyszíni riportjában a The New York Times. A helyi kormányzat továbbá berendezett egy sor, a Huszein-korszakból származó épületet, és lakosztályként adja ki helyiségeiket. Iraki párok nászútjukra kibérelhetik "Szaddám Huszein hálószobáját" is, bár feltehetően az csak egyszerű vendégszoba volt.

Huszein Rasid, a Babilon ügyeiben illetékes, de a jelek szerint nem sok hatalommal rendelkező régészeti felügyelőség igazgatója borúlátó. "A gond az, hogy mint a Szaddám-korszakban, napjainkban is tudatlanokkal van dolgunk - hangoztatja. - A legtöbb ember, köztük sok hivatalos személy, nem tartja sokra ezt az örökséget. Azt hiszi, hogy a régészeti lelőhelyek értéktelen téglahalmok".

Néhány bagdadi tisztségviselő támogatásával a helyi kormány megnyitotta Babilon magjának feltárt romjait, amelyek a 2003-as amerikai invázió óta le voltak zárva. Hiába tiltakoztak az archeológusok, hiába mutattak rá, hogy ez a lépés további károkat okozhat mindabban, ami megmaradt a világ egyik legelső nagyvárosából.

"A politikai helyzet ingatag, a szövetségi kormány gyenge" -magyarázta a The New York Times riporterének Huszein Rasid. Az általa vezetett hatóság felettes szerve, a kulturális minisztérium rossz viszonyban van az újonnan létrehozott idegenforgalmi és antikvitásokkal foglalkozó minisztériummal.

A két tárca szembekerült egymással a bagdadi nemzeti múzeum februári megnyitása idején is, és akárcsak Babilon ügyében, a turisztikai minisztérium lett a győztes.

Porladó romok

Nuri Maliki miniszterelnök ugyanis támogatja a történelmi és kulturális nevezetességek mihamarabbi megnyitását, mert ezzel az ország stabilitását és haladását kívánja demonstrálni. A kormány az Egyesült Államokkal januárban életbe lépett biztonsági megállapodás keretében júniusig veszi át az ellenőrzést a kulturális nevezetességek fölött.

Babilon romjaiba alaposan belemart az idő. A vályogtéglák nem olyan tartósak, mint a görög márvány vagy az egyiptomi mészkő, így az iraki múltból földhalmokon kívül nem sok maradt. "Igazi romantikusnak kell lennie annak, aki a mezopotámiai régészeti lelőhelyekért rajong" - jegyezte meg Elizabeth C. Stone, a Long Island-i Stony Brook egyetem régésze.

A múlt század 80-as éveiben Huszein elrendelte Nabukodonozor palotájának és más babiloni nevezetességeknek az újjáépítését, a 2600 évvel ezelőtti alapozásra olcsó téglákból emeltetett palotát. Sok téglát olyan stílusú jellel láttak el, amilyet - mint sokfelé még látható - a maga idejében Nabukodonozor is használt palotájában.

Az utánzatokon azonban a következő, Huszein dicsőségét hirdető szöveg áll: A Nagy Irak védelmezője.

A régészek elborzadtak, de annak idején mit sem tehettek. A térséget 2003-2004-ben megszálló amerikai és lengyel csapatok katonai támaszpontot építettek ki a romokon, nemzetközi felháborodást kiváltva. A romterület jelenlegi igazgatója, Mariam Musza, aki 30 éve dolgozik a térség feltárásán, úgy véli, hogy az általuk okozott veszteség jóvátehetetlen.

Arra a kérdésre azonban, hogy Huszein vagy az amerikaiak okoztak nagyobb kárt, a régésznő csak sokára, kérdéssel reagál: "Mi értelme van ilyet kérdezni?"

Mohamed Taher, a romok korábbi felelőse, aki ellenezte Babilon mostani megnyitását, a maga részéről úgy látja, hogy ami most történik, nem sokkal jobb, mint ami korábban zajlott. "Babilont tudományos kutatási célokra kellene újjáépíteni, nem úgy, mint Szaddám tette" - fejtette ki, miközben átkalauzolta a látogatókat Istár kapujának babiloni istenek domborműveivel díszített romjai, Ninmah temploma és az Irak jelképévé választott, 2600 éves babiloni oroszlán maradványai között.

A látogatáson egyébként egyértelműen kiderült: semmi sem történt annak érdekében, hogy előkészítsék a június 1-jére tervezett hivatalos megnyitást. Nincsenek kapuk vagy korlátok, amelyek megakadályozhatnák a turistákat abban, hogy felmásszanak a romokra, amelyek homok módjára porlanak szét, ha rájuk lépnek. A korábbi üzletek, kávéházak és múzeum-épületek elhagyottak és porosak. Az amerikai külügyminisztérium 700 ezer dollárt biztosított egy babiloni állagmegőrzési és turisztikai terv finanszírozására, de a munkálatok még nem kezdődtek meg.

A biztonsági helyzet azonban javult Irakban, és az ország polgárai számára lehetővé vált, hogy újra ellátogassanak a dicső múlt színhelyére - sokan először keresik fel a régészeti lelőhelyet. Eszma Ali iraki diáklány például Babilonhoz közel nőtt fel, de még soha nem járt a romoknál. "Most úgy érzem, újra van történelmünk" - jegyezte meg.