Kártérítés a lezuhant gépen ülők családjainak

Az újság szerint a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó jogszabályok egységesítéséről szóló, 1999-es Montreali Egyezmény értelmében - amelyet Brazília és Franciaország is aláírt - a kártérítés a légitársaságot terheli, akkor is, ha a balesetért nem tehető közvetlenül felelőssé. Légiszerencsétlenség során bekövetkezett halálesetért vagy testi sérülésért a légitársaság akkor köteles kártérítést fizetni, ha a baleset a repülőgépen vagy be-, illetve kiszálláskor következett be.

Az összeg elérheti a 109 ezer eurót, kivéve ha az utas(ok) felelőssége is bizonyítható. Ha viszont a légitársaság követett el hibát, az áldozatok hozzátartozói az egyezményben előírt összegnek akár tíz vagy százszorosát is követelhetik a bíróságon - emlékeztet az egyezményben foglaltakra a Libération.

A légitársaságok többsége - amelyeknek természetesen van biztosításuk -, azonban még a vizsgálatok lezárta előtt általában ki szokta fizetni a kártérítést a családoknak, mégpedig az egyezményben meghatározottnál nagyobb összegben. A lap példaként említi a 2000. július 25-én Párizs közelében lezuhant Concorde repülőgép esetét: a járat utasainak többsége német állampolgár volt, s egyes családok két évig tartó tárgyalásokat követően 7,6 millió eurós kártérítést kaptak. De volt, aki elfogadta a 115 ezer eurós összeget ugyanezen katasztrófában elhunyt hozzátartozója után.

A Libération hangsúlyozza: a kártérítést egyénenként határozzák meg, az összeg kiszámításakor számít az áldozat kora, foglalkozása, állampolgársága. A Concorde esetében külön pontrendszert dolgoztak ki. Egy pont 22 ezer dollár ért. A közeli hozzátartozók (az áldozat felesége, férje vagy gyermeke) tíz, míg például egy unokatestvér csak egy pontot kapott. A Libération úgy tudja: a Rio de Janeiróból Párizsba tartó francia járat kártérítéseiről az Air France biztosítóival fogják megkezdeni a tárgyalásokat, amelyek közül az Axa a legjelentősebb.