Baka Andrást egy éve már jelölte Sólyom László köztársasági elnök a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára, ám akkor nem kapta meg a parlamentben a megválasztásához szükséges kétharmados többséget.

A strasbourgi emberi jogi bíróság egykori bírája szerint egy jogállamban nem szerencsés, ha magas közjogi funkciók nincsenek betöltve, és ez nem csak a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára vonatkozik.

Az egyértelmű szabályozás csupán alapfeltétele a jogállam zökkenőmentes működésének, de önmagában nem old meg minden problémát. Szükség van az alkotmányos gyakorlat kialakulására, megszilárdulására is. Ebből a szempontból pedig még úgy látszik, kevés idő telt el a rendszerváltás óta.

Ha a köztársasági elnök valakit felkér, az megtiszteltetés, ám most jelöltnek lenni nem igazán hálás feladat. A főbírói poszt azonban olyan szakma kihívást jelent, amely elől nem lehet kitérni. A bírósági igazgatás korszerűsítése, az európai szemléletmód erősítése elkerülhetetlen a magyar igazságszolgáltatásban - mondta Baka András.

A változtatás, javítás azonban nem lehet öncélú, romboló, különösen egy olyan stabilitásra épülő rendszerben, mint amilyen a bíróság. Itt csak a folytonosságra építve lehet változtatni, csak a bírákkal és a bírósági vezetőkkel közösen valósíthatók meg a kitűzött célok. Fontos, hogy minél többen tisztában legyenek a változások elkerülhetetlenségével, így lehet esély a sikerre. Ebbe a politika is beleértendő, ugyanis törvényhozási lépésekre is szükség van - fejtette ki a főbírójelölt.

Az első jelölése óta eltelt egy évet nagyon hasznosnak ítélte Baka András, mert ez idő alatt alkalma volt jobban megismerni a magyar bírósági rendszert, árnyaltabban látja az igazságszolgáltatás helyzetét, problémáit.

A jelöltet várhatóan június 8-án, hétfőn hallgatja meg és szavaz személyéről az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a döntés azonban nem köti az Országgyűlést, amely 15-én, hétfőn szavaz. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához minősített többség, az összes képviselő kétharmadának támogató voksa szükséges.