Már szavazhatnak a magyarok

Mintegy négyezren szavazhatnak az EP választáson Magyarország 95 külképviseletének egyikén. A szavazatokat tartalmazó urnákat a külképviseleteken nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat az Országos Választási Bizottság számlálja össze.

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a múlt pénteki határidőig a helyi jegyzőnél jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt összesen 3.841-en tették meg.

Az amerikai kontinensen összesen 289-en jelezték, hogy részt akarnak venni a szavazáson.

Az Amerikai Egyesült Államokban Chicagóban 21-en, Los Angelesben 37-en, New Yorkban 100-an, Washingtonban 51-en kívánnak szavazni. Havannába (Kuba) négy, Buenos Airesbe (Argentína) két, Chilébe (Santiago de Chile) és Mexikóvárosba (Mexikó) egy-egy szavazó jelentkezett. Brazíliában két városban lehet voksolni: Brazíliavárosban ketten, Sao Paulóban hatan szeretnének szavazni.

Kanadában is két városban várják a szavazni vágyókat: Ottawában 18-an, Torontóban 46-an jelezték, hogy szavaznak.

A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai lesznek a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, a küvi vezetője azonban a Külügyminisztériumból érkezik.
A szavazás sajátossága, hogy az "igazi" névjegyzéket és a szavazólapokat a külképviseleteken nyomtatják ki, arra a biztonsági jegyekkel ellátott papírra, amelyre a magyarországi szavazólapokat is nyomtatták, a szavazólap képét pedig elektronikus úton juttatják ki a csaknem száz külképviseletre.

Amikor a választópolgár a külképviseleti választási irodában jelentkezik szavazásra, igazolnia kell személyazonosságát, és a küvi ellenőrzi, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Aki nem szerepel a névjegyzékben, nem szavazhat.

A külképviseleten szavazó választópolgár a szavazatát egy kis borítékba teszi, mint Magyarországon. A szavazatot tartalmazó lezárt boríték mellé ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amelyben a választópolgár és a küvi vezetője igazolja, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazata van, valamint a nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját. Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba teszik, lezárják, a választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírja, majd ezt az úgynevezett szavazási iratot teszi a választópolgár az urnába.

Az urnát a szavazás befejezése után lezárják, a küvi vezetője pedig elindul vele Budapestre, az Országos Választási Központba. Az urnákat nem szabad poggyászként feladni, annak az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében - az ölében vagy a szomszéd ülésen - kell lennie, ezért ahol kevés szavazó jelentkezett, ott kisebb urnákat alkalmaznak.

Az urnákat a repülőgép leszállása után azonnal, de legkésőbb a szavazás napja utáni csütörtök éjfélig a Ferihegyi repülőtérről taxival szállítják az Országos Választási Központba. Itt az Országos Választási Bizottság először a szavazási irat külső borítékjait bontja fel, ellenőrzi, hogy a nyilatkozaton szereplő választópolgár valóban rajta volt-e a külképviseleti névjegyzéken. Ha ez rendben van, a belső - a szavazatot tartalmazó - borítékot külön összegyűjtik, és csak az összes nyilatkozat ellenőrzése után bontják fel azokat és számlálják meg a szavazatokat, így garantálva a szavazás titkosságát.

A külképviseleti szavazásra a választáson listát állító pártok saját költségükön megfigyelőket küldhettek, ezzel csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik Magyarországért Mozgalom élt. A Jobbik a kontinensre egy delegáltat jelentett be az Országos Választási Bizottságnál, New Yorkba, míg a közös listát állító Fidesz-KDNP Torontóba.
A megfigyelőnek nincs intézkedési joga, és csak akkor szavazhat ő is a külképviseleten, ha előzőleg felvetette magát a külképviseleti névjegyzékbe. Ha a választással kapcsolatban bármilyen észrevétele van, azt a jegyzőkönyvben rögzítheti.