A magyar-koreai kapcsolatok jövőbeli perspektívái című tanácskozást a Magyar-Koreai Baráti Társaság szervezte.

Mint a diplomata kifejtette, a két ország között szoros partneri együttműködés alakult ki, a két gazdaság jól kiegészíti egymást, jelenleg Magyarországon 40 koreai cég van jelen. Csung-Ha Szuh reményei szerint az évforduló alkalmából rendezett konferencia új lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatoknak, Magyarország és Koreai Köztársaság a jövőben is előnyt kovácsol az együttműködésből.

Szabó Vilmos, a külügyminisztérium államtitkára kifejtette: 1989 nagy változásokat hozott a világban, Európában, s Magyarországon, amely ismét független, szabad és demokratikus országgá válhatott. A diplomáciai kapcsolatfelvétel Magyarország és a Koreai Köztársaság között "nem volt egyszerű lépés, de megtettük ezt a nagyon fontos és jó lépést" - emelte ki Szabó Vilmos.

Az elmúlt két évtized szép eredményeket hozott gazdasági és az üzleti szférában, ahogy a kultúrában és a tudományban is. Nagyon fontosnak nevezte Szabó Vilmos, hogy a civil szféra is lehetőséget kapott a kapcsolatfelvételre.

Erős kulturális kapcsolatok, növekvő tudományos együttműködés és a kereskedelem dinamikus felfutása - így összegezte angol nyelvű előadásában Pálinkás József, az MTA elnöke a magyar-dél-koreai kapcsolatok két évtizedét.

Pálinkás József rámutatott, hogy Magyarország a régió országai közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal, s még abban az évben egy sor más egyezményt is aláírtak, egyebek között a kulturális és tudományos együttműködésről, a beruházásvédelemről, valamint a kettős adózás elkerüléséről.

"Ezek jó alapot biztosítottak a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésére" - emelte ki az MTA elnöke.

A gazdasági együttműködést elemezve rámutatott, hogy míg 1986-ban a kereskedelmi kapcsolatok értéke nem haladta meg a 4,8 millió dollárt, 2006-ban elérte az 1,6 milliárd dollárt. A koreai beruházások értéke 2007-ben 1 milliárd dollár körül volt. - "Az import azonban rendre meghaladja az exportunkat. Magyarországnak egészségesebb kereskedelmi struktúra kialakítására kell törekednie" - hangoztatta Pálinkás József.

A kulturális kapcsolatokról szólva beszélt a magyar tanszékről a Hankuk Egyetemen, arról, hogy a magyar zeneszerzők, előadóművészek jól ismertek a távol-keleti országban, ahol a koreai Liszt Társaság és a koreai Kodály Társaság rendszeresen szervez koncerteket és előadásokat.

"Egy jó koncert közelebb hozza egymáshoz a két nép fiait-lányait" - jegyezte meg Pálinkás József.Ami a tudományos és technológiai kapcsolatokat illeti, ez leginkább a mobilitást jelenti, de "valós projektjeink, konkrét feladataink is vannak" - mondta.

Hozzátette: 24 olyan projekt volt az EU VI. és a mostani, VII. kutatásfejlesztési kerettervében, amely koreai részvétellel zajlott. Dél-Korea 10 százalékát biztosítja a Franciaországban épülő nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) 10 milliárd eurós költségeinek.

Pálinkás József elemzésében kitért a kutatás-fejlesztés hazai és dél-koreai feltételeire: míg az ázsiai ország a GDP 3,2 százalékát fordítja e célra, Magyarország csupán 0,97 százalékát. Dél-Koreában a vállalati szféra adja e források csaknem 80 százalékát, Magyarországon az állam biztosítja az összeg felét.

"Van mit tanulnunk a koreaiaktól" - emelte ki az MTA elnöke, megjegyezvén, hogy az alacsony finanszírozás ellenére a magyar kutatók teljesítménye még mindig kiváló: 140 állam között a 34. és a 30. helyet foglalják el a publikációk száma és az idézettség tekintetében.