A globális mikro hatása: Újra hüllők az Északi-sarkon
Élhetnek-e a globális felmelegedés folytán újra hüllők az Északi-sarkon - teszi fel a kérdést Mark Lynas brit környezetvédő, író-újságíró annak kapcsán, hogy Axel Heiberg-szigeten 55 millió éves krokodilszerű lények éltek.
2009. június 13. szombat 16:06 - HírExtra
Márk Lynas válasza igenlő, bár, mint megjegyzi, ez nem egyhamar történik meg, több ezer évbe is beletelhet, míg olyan ökoszisztéma alakul ki, amely lehetővé teszi, hogy a krokodilok megjelenjenek északon - olvasható a Popular Science című hírportálon (http://www.popsci.com).
A ma hóval és jéggel borított szigeten, amely az Északi-sark és az Északi sarkkör között félúton található, bukkant John Tarduno, a Rochester Egyetem geológusa egy rég kihalt hüllő, a Champsosaurus nyomaira.
A Champsosaurus, a félig vízi életmódhoz alkalmazkodott hüllő a középső jura vagy a késő triász és a kora miocén időszak között létezett. Koponyájához hosszú, keskeny pofarész tartozott, melyben kis méretű, hegyes, kúpos fogak helyezkedtek el. Mellkasa alul és felül, a farok pedig oldalirányban lapított volt, ami elősegítette az úszást. A champsosauruszok fosszilizálódott bőrlenyomatain látható, hogy pikkelyeik kisméretűek voltak, és nem fedték egymást, illetve, hogy a testtakaró nem tartalmazott lemezeket (scutumokat), amelyek megtalálhatók a krokodiloknál.
Mark Lynas, aki az éghajlatváltozással kapcsolatos tanulmányok százait elemezte, rámutat, hogy az évszázad végére bolygónk átlagos hőmérséklete akár 11,5 Celsius fokkal is emelkedhet. Ennek eredményeként olyan meleg lesz, mint 55 millió évvel ezelőtt volt, amikor Kanada Északi-sarkkörön túli területein olyan enyhe klíma uralkodott, mint napjaink Floridájában, s ugyanúgy hemzsegtek ott a krokodilszerű hüllők is.
Ám a meleg éghajlat nem minden - mutat rá Mar Lynas, aki szerint nehéz megjósolni, hogy akár egyetlen faj miként reagál a globális felmelegedésre, nemhogy teljes ökoszisztémák viselkedését kiszámítani. Az Axel Heiberg-szigeten nem csupán a champosauruszok maradványaira, hanem kedvenc táplálékuk, a teknősbékák páncéljaira is rábukkantak.
"Napjaink krokodilja is jól érezheti magát a felmelegedő északi térségekben, de csak akkor, ha bőven lesz mire vadásznia, s a környezet elősegíti terjeszkedését, szaporodását" - jegyezte meg a környezetvédő.
Meggyőződése szerint a sarkvidéki térségek felmelegedhetnek, ám a jelek szerint telente még bőven lesz hó és jég. Még a legdrámaibb felmelegedéssel számoló forgatókönyvek szerint is több ezer évbe telik majd, míg a térség teljesen "jégmentesítve" lesz. A hüllőknek még sokáig várniuk kell tehát, míg benépesíthetik a sarkvidéki térségeket.
Forrás: MTI
