Felszabadító volt az újratemetés

A volt kormányfő a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökeként azt mondta: sosem titkolta, hogy Nagy Imre politikai állásfoglalása számára idegen volt mindig, de a köztük lévő világnézetbeli különbségeket felülírja a "magyarságért és a nemzetért hozott személyes áldozat heroitása".

Boross Péter párhuzamot vont az ugyancsak tragikus sorsú miniszterelnökökkel - Batthyány Lajossal, Tisza Istvánnal és Bethlen Istvánnal -, s arról beszélt, hogy bár az említettek nem mérhetők azonos mércével, áldozatukban a nemzet sorsa jelenik meg. Szólt arról is: a zaklatott magyar történelemről ad fényképet, hogy nemzeti ünnepeink, gyásznapjaink sorakoznak egymás után.

A húsz évvel ezelőtti időszakra utalva kitért arra, korosztálya meg volt győződve arról, hogy "megint nem lesz semmi". Mint mondta, ebben a helyzetben a 1989. június 16-ai emlékezésnek, a demonstratív erejű tömegnek "lélektani felszabadító hatása volt".

Boross Péter szerint Nagy Imre megjelenése a politikai életben általános bizalmat váltott ki az emberekben, "egy nemzet lélegzett fel", amikor 1953-ban miniszterelnök lett. Másfél év múlva ugyan visszajött Rákosi Mátyás, ám ezzel a "politikai vaksággal" csak azt érték el, hogy 1956-ban kitört a forradalom - tette hozzá.

Egy hős előtt kell tisztelegni ezen a napon, aki felmutatta a heroitás minden dicsőségét - fogalmazott Boross Péter.