Lázadoznak a gyógyszerészek

Horváth Tamás szerint a legsürgetőbb feladat az, hogy le kell állítani a liberalizáció szerinti gyógyszertár-létesítést Magyarországon, illetve ne lehessen újat nyitni azokon a helyeken, ahol már működik patika, s gátat kell vetni a gyógyszertárláncok erősödésének.

Az Európai Bíróság május 19-én hozott ítéletében kimondta, hogy minden tagország nemzeti hatáskörben szabályozhatja a gyógyszerellátást, továbbá nem ütközik a letelepedés szabadságával és a tőke szabad mozgásával, ha a gazdasági társaságokat kizárják a patikai tulajdonlásból és működtetésből.

Magyarország ettől a rendszertől tért el a 2006-os patika-törvénnyel - mondta a kamarai elnök, hozzátéve: a patikaliberalizáció a fentiek szerint nem uniós követelmény, noha az akkori egészségügyi kormányzat (Molnár Lajos vezetésével) erre hivatkozott a törvény kidolgozása során.

A bírósági döntés nyomán Magyarországnak jogalkotási kötelezettsége nincs - jelezte Horváth Tamás -, ugyanakkor az elmúlt két év tapasztalatai nyomán újra kell szabályozni a gyógyszer-gazdaságossági törvényt.

"A kormánynak, a parlamentnek politikai, szakmapolitikai, erkölcsi és financiális okokból a korrekciót el kell végeznie" - fogalmazott, hangsúlyozva: a rendszer részletes áttekintésére van szükség, ami hosszabb időt vesz igénybe, s amíg ezek a szakmai viták lezajlanak, a rendelkezés több paragrafusát hatályon kívül kell helyezni.

Amennyiben a megnevezett intézkedéseket nem hajtja végre a kormányzat, akkor tovább fog romlani a gyógyszerellátás helyzete - közölte a kamara elnöke.

Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke a gyógyszerellátás helyzetét egy gyorsvonathoz hasonlította, amely - 2006 óta - mozdonyvezető nélkül robog. "Az egyik vezetőt leváltották (Horváth Ágnes), a másik kiugrott (Molnár Lajos) a vonatból" - mondta.

A patikaliberalizáció nem vezet sehova, és nem javítja a lakosság gyógyszerellátását - összegezte, hozzátéve: a kormánynak vészfékeznie kellene ezt a "vonatot", hogy nagyobb kár ne legyen.

Bölcs Judit, a Magyar Gyógyszerész Egyesület vezetője úgy vélte, az alapvető probléma az, hogy a kormányzat ugyanolyan áruként tekint a gyógyszerekre, mint a kenyérre vagy a krumplira, holott a gyógyszer egy speciális áru, speciális forgalmazással.

A kamara adatai szerint a 2006-os törvényi szabályozás előtt 2.034 patika volt Magyarországon, mára a számuk 2.500-ra nőtt. A patikán kívüli gyógyszerforgalmazásról Horváth Tamás elmondta: az emberek többsége még mindig gyógyszertárban vásárolja meg azokat a készítményeket, amelyek nem receptkötelesek és a patikán kívül is beszerezhetőek.