A vízvagyonnal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó munkacsoportot Fónagy János, az erdővagyonnal foglalkozót Tasó László irányítja, Jakab István pedig a földvagyon-munkacsoportot vezeti majd - fejtette ki Bencsik János.

A magyar nemzeti vízvagyon a vízgazdálkodási törvény és a polgári törvénykönyv értelmében állami tulajdon, ezért állami, illetve önkormányzati törzsvagyonban kell tartani a víziközművet, azaz a vízszolgáltatáshoz szükséges eszközállományt is.

Fónagy János fideszes képviselő a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozása érdekében benyújtott törvénymódosító javaslatának expozéjában hétfőn az Országgyűlésben azt mondta: a magyar vízvagyon hasznosításával, működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatban minden kérdés kiemelt jelentőségű, ezért a víziközmű cégek tartós állami tulajdonban tartása nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági kérdés. A törvénymódosító javaslat célja az öt magyarországi regionális vízmű tartós állami tulajdonban hagyása - emelte ki.

A hatályos vízgazdálkodási törvény szerint a földfelszín alatti vizek és természetes víztartó képződmények forgalomképtelen állami tulajdont képeznek.

A víz- és csatornaszolgáltatáshoz szükséges vezetékek, átemelők, ivóvíz- és szennyvíztisztító telepek (azaz a víziközművek) - szintén a vízgazdálkodási törvény szerint - kizárólagosan állami tulajdonba, illetve - az önkormányzati törvény alapján - az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak.

Ezeknek a vagyonelemeknek az üzemeltetését, tehát a víz- és csatornaszolgáltatást az öt állami tulajdonú regionális vízműtársaság, illetve az önkormányzatok által alapított gazdasági társaságok végzik. A víziközművek minden esetben az állami vagy önkormányzati tulajdonba tartoznak.

A vízgazdálkodási, illetve a helyi önkormányzatokról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a szolgáltató társaság vagyonkezelésbe vagy koncesszióba kaphassa a víziközművek üzemeltetését.

Számos önkormányzati tulajdonú víziközmű esetében viszont előfordult, hogy azt az önkormányzat jogellenesen az általa alapított, a víz- és csatornaszolgáltatást végző gazdasági társaságba vitte be.

Debrecenben például a város 1994-ben az összes közművet, így a víziközművet is apportálta az üzemeltetésre alapított - jelenlegi nevén - Debreceni Vízmű Zrt.-be, de az MTI információi szerint az új beruházások üzemeltetése már vagy vagyonkezelés, vagy koncesszió révén kerül a céghez.

Bencsik János fideszes képviselő, Tatabánya polgármestere 2008 őszén a pénzügyminisztert kérdezte arról, hogy a "... Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kialakította-e már a vízközművekre vonatkozó vagyonhasznosítási stratégiáját".

Az interpellációban a képviselő emlékeztetett arra, hogy 1990-ben a vonalas közműveket önkormányzati tulajdonba adták, kivéve a regionális vízműtársaságok által működtetett közműveket, és az érintett települések a múlt év nyarán bejelentették igényüket az állami tulajdonban lévő regionális vízművek részvényeinek lakosságszám-arányos hányadára.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) április elején döntött úgy, hogy az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésébe adja a Tisza menti Regionális Vízművek Zrt.-t és a Duna menti Regionális Vízmű Zrt.-t. Akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. közölte: mindhárom társaság továbbra is önálló jogi személyként, részvénytársasági formában működik.

Az NVT jóváhagyásához kötötték a társaságcsoport gazdálkodási tevékenységét érintő stratégiai döntéseket, a társaságok működési formájának megváltoztatását - a cégek esetleges átalakulását vagy jogutód nélküli megszűnését -, a cégek alaptőkéjének felemelését vagy leszállítását. A vagyongazdálkodási tanács választja ki az MNV Zrt. által delegált felügyelő bizottsági tagot, illetve hívja őt vissza. Az NVT engedélyez minden olyan egyedi kötelezettségvállalást, amelynek engedélyeztetése a vagyonkezelő ÉRV Zrt.-t nem illeti meg.

Korábban még azt tervezték, hogy az Új Tulajdonosi Program második ütemébe bekerülhet a víziközműveket tömörítő állami társaság is, a programot azonban a válság miatt felfüggesztették.

Bajnai Gordon kormányfő hétfőn a parlamentben - Fónagy János fideszes képviselő kérdésére válaszolva - kijelentette, hogy a kormány nem támogatja a vízvagyon privatizációját.

Mint kiemelte: Magyarországnak nem érdeke, hogy vízvagyonát privatizálják. "Ha pedig ez Magyarországnak nem érdeke, akkor a mindenkori magyar kormánynak sem lehet érdeke" - hangsúlyozta.

A kormány nem támogatja a vízvagyon magánkézbe adását, minden ezzel ellentétes szándékot minden jogi lehetőséggel megakadályoz - mondta a miniszterelnök.