Zseni a halak között

A kilenctüskés pikó - egy Magyarországon is elterjedt halfaj - fel tudja térképezni a legjobb táplálékforrásokat annak révén, hogy csupán megfigyeli a többi halat. A kutatók úgy vélik, hogy a parányi, 7 centiméteres halacskának azért kellett megokosodnia az evolúció során, mert a ragadozók első számú célpontja, ami meglehetősen veszélyessé teszi számukra a táplálék felkutatását - írta a The Daily Telegraph online kiadása (www.telegraph.co.uk). A vizsgálatból az is kiderül, hogy nem csak utánozza a többi halat, hanem az alkalmazott taktikával bőséges táplálékhoz is sikerül jutnia.

Jeremy Kendal, az angliai Durhami Egyetem kutatója a következőket mondta: "A kis halaknak kis agyuk van, de ettől még meglepő kognitív képességekről tehetnek tanúbizonyságot. E halak nyilvánvalóan nem állnak közeli rokonságban az emberrel, mégis birtokában vannak annak az emberi képességnek, hogy csak akkor utánoznak, ha az jobban megéri, mint saját kútfőből kutakodni".

Kevin Laland, a St. Andrews Egyetem professzora hozzátette, hogy a kilenctüskés pikó akár a halak zsenije is lehet: figyelemre méltó, hogy az ember által alkalmazott tanulási formát használja.

A Behavioural Ecology című szaklapban közzétett eredmények azt sugallják, hogy a nagyméretű agy nem előfeltétele az úgynevezett kumulatív kultúra kifejlesztésének.
A kísérletben több száz tüskés pikót vizsgáltak meg. A halakat egy tartályba helyezték, amelynek mindkét végén volt egy etető - az egyikbe sok férget raktak, a másikba keveset. Ezután a tüskés pikóknak kívülről végig kellett nézniük, amint más halakat tesznek a tartályba, és azok elkezdenek enni - ám előzőleg a két etetőt felcserélték. Majd amikor az eredeti tüskés pikókat visszaengedték a tartályba, háromnegyedük elég "okos" volt ahhoz, hogy tudja, a tartály melyik végében talál több táplálékot.