Már látogatható az athéni Akropolisz Múzeum

A felfokozott érdeklődést jól jelzi, hogy az interneten árusított jegyek mind az utolsó szálig elkeltek az első négy napra. A szervezők telt házat vártak már a hét végére is. A hivatalos szombat esti megnyitó ünnepségen az Elgin-márványszobrok Athénba való hazatéréséért emelt szót Karolosz Papuliasz görög elnök. Szavaival arra célzott, hogy Görögország reményei szerint az ókori fellegvár lábától 300 méterre elhelyezkedő csupa üveg palota elősegítheti, hogy visszakapja a Parthenon 2500 éves frízeit, amelyek két évszázada a British Museum kincseit gazdagítják, miután Lord Elgin, aki Anglia nagykövete volt az Oszmán Birodalomban, 1806-ban leszedette az épületrészeket Pallasz Athéné templomáról, és Londonba szállíttatta azokat.

Athén három évtizede harcol a márványfrízekért. "Itt az ideje, hogy begyógyítsuk a műemlék sebeit, és a márványszobrok visszakerüljenek oda, ahová tartoznak. Ez a múzeum nemcsak modern, hanem ökumenikus is. Ez a mi identitásunk, a mi büszkeségünk" - mondta az államfő az avató ünnepségre a világ minden tájáról érkezett neves személyiségek, köztük állam- és kormányfők előtt.

Jelen volt mások között José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Macura Koicsiro, az ENSZ kulturális és oktatásügyi szervezetének, az UNESCO-nak a főigazgatója. Feltűnő módon a brit kormány nem képviseltette magát hivatalos szinten.
A márványfrízekkel kapcsolatban a British Museum illetékesei mindeddig azzal érveltek, hogy Görögország nem rendelkezik méltó kiállítóhellyel, ahol a nagyközönség elé tárhatná az antik műkincseket.

Antonisz Szamarasz kulturális miniszter szerint az új létesítmény a múltja előtt tisztelgő modern Görögország jelképe. Naponta tízezer látogatót fogadhat a 25 ezer négyzetméter alapterületű (ebből a kiállítási terület 14 ezer négyzetméter) múzeum, amelynek építését tiltakozások és bürokratikus ügyintézés miatt hosszú időn át halogatták. A tervek Bernard Tschumi svájci sztárépítész nevéhez fűződnek, aki sikeresen kihasználta a természetes fényt adta lehetőségeket, s igyekezett "beépíteni" az épületbe a görög főváros csodálatos panorámáját: szinte minden teremből gyönyörködhetnek a látogatók az athéni nevezetességek látványában.

Az épületnek három fő- és két közbülső szintje van. Üvegfelülete 1200 négyzetméter. A 130 millió eurós összköltségű építkezés több mint tizenegy évig tartott. Eredetileg 2004-ben, az olimpiai játékokra kívánták felavatni, de az alapok kialakításánál antik házak fundamentumaira bukkantak. Azok most az épület részét képezik.
A múzeum, amely arra hívatott, hogy emlékeztesse a látogatókat az Akropoliszra, legfelső szintjén annak legfőbb templomát, a Parthenont kelti életre.

Itt sorakoznak fel a Parthenon 2500 éves szobrai, s fel vannak tüntetve a hiányzó műalkotások is. A Londonban lévő márványok helyét istenek, hősök és állatok gipszöntvényei töltik ki. Némely alkotás azonban mindörökre elveszett, háborúk és természeti csapások áldozatává vált.

A felsőbb szintekre széles lépcsősor vezet, amely a látogatót a Propülaiára, az athéni Akropolisz Mnésziklész által tervezett kapuépületére emlékezteti. A múzeum bemutatja az Akropolisz összes korszakát, beleértve a preklasszikus kor művészetét. Az épület érdekességei közé tartozik a földszinti üvegpadló, amelyen keresztül a látogatók figyelemmel kísérhetik a lent folyó régészeti feltárásokat.