Normális helyzetben a pénzügyi felügyelettel kapcsolatos kérdések kizárólag szakmai alapon dőlnek el. Ha felmerül a PSZÁF átszervezése, akkor szépen összeülnek a szakértők, megnézik mik a konkrét célok, kitalálják, hogy hol nem hatékony a rendszer, előkaparják a nemzetközi példákat majd ott nyúlnak hozzá ahol kell. Nem így nálunk.

Magyarországon azonban természetesen nincsen normális helyzet. Itt politikai síkra terelődik még a bal és jobb cicik megítélése is. Jelenleg azonban érdekes módon nem az ellenzék és a kormány közt megy a hepaj, hanem éppen a hatalmon lévők közt. A szocialisták ugyanis kitalálták, hogy kellene már itt valamit átszervezni a PSZÁF-ben.

A felügyelet ugyanis szerintük nem igazán működik jól. Hogy e szervezéseket sejtette-e meg, vagy teljesen véletlen csupán, de a PSZÁF felügyelő bizottságának elnöke, Farkas István lemondott posztjáról. Bajnai ezt el is fogadta július 1-i hatállyal. Farkas az indoklásában elmondja azért fejezi be mandátumát lemondással, mert véleménykülönbség áll fenn a pénzügyi jogszabályok kialakítását gondozó pénzügyi kormányzat és közötte arról, hogy milyen úton érjék el a pénzügyi felügyelet megerősítését.

A nagy ötlet

A szocik tehát elkészítettek egy javaslatot a kormány számára, hogy a PSZÁF jelenlegi legalább három, legfeljebb öt tagból álló felügyeleti tanácsa helyett a miniszterelnök által javasolt és a köztársasági elnök által a hat évre kinevezett vezető irányítsa a hivatalt. Azaz az MSZP úgy alakítaná át a felügyelet irányítását, hogy az egy ember kezében fusson össze, akit ráadásul a kormányfő tenne a helyére. Könnyű belátni, hogy így a miniszterelnökhöz lojális ember vezetné azt a szervezetet, ami éppen a kormányzat pénzügyi manővereit is ellenőrzi.

A tisztség hat évre szólna, így ha Bajnai most kinevezne egy szocikhoz közel álló embert a PSZÁF élére, az a következő (minden jel szerint az újabb Orbán-) kormányt tudná szemmel tartani. Az MSZP célja érthető, ám - és itt jön a nagy csavar - Bajnai visszadobta az ötletet.

A viszály a háttérben

Ez, ha nem ismernénk az MSZP-ben uralkodó viszonyokat, meglepő lenne. De ismerjük. Tudjuk, hogy a párt az EP-választásokon brutális vereséget szenvedett, az általuk elért 17 százalék, több mint intő jel a következő választásokra nézve. Ez pedig olyan belső viszályokat hozott a felszínre, aminek nyomán sokan már a párt szakadásáról beszélnek.

Ilyen mély válságban, amit a párt megél, természetes, hogy minden politikai döntés mögött érdekcsoportok hatalmi játszmái húzódnak meg. Bajnai Gordon hatalomtartása, avagy a kezéből a kormányrúd kicsavarása jó ütőkártya az egymás elleni akciókban. A PSZÁF vezérének Bajnai általi kinevezése egy egységes MSZP-nél természetes támogatottságot élvezne.

Most azonban lehetnek olyan csoportok, akik nem szeretnék, ha Bajnai így megerősödne, illetve azok, akik Bajnait feltétel nélkül támogatják. Ezt pedig nyilván jelezték a miniszterelnöknek is: így nem fogják megszavazni a törvénymódosítást. Bajnai ezért kihátrált, hiszen többször elmondta addig vállalja a kabinet vezetését, amíg megvan a többsége.

Bajnai a nagy játékos?

Persze az is elképzelhető, hogy Bajnai Gordon játszik az MSZP-vel. Mint kormányfő kellemesen tudja zsarolgatni az agonizáló pártot, mondván: „ha ti ezt nem, akkor én meg azt nem teszem meg.”

A PSZÁF átszervezésének kérdése egyelőre nyitva marad, hiszen a kabinet bejelentette, ugyan nem mond le a hivatal átszervezéséről, de azt a parlament őszi ülésszakára időzíti. Addig pedig sok víz le fog folyni a magyar belpolitika nagy folyóján, még az is lehet, hogy őszre ez a folyam elsodorja magát az Országgyűlést is.