Akkor melyik párt is a kerékkötő?

A politikus budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az MSZP nem partner egy alkotmányos válság előidézésében, amely akkor állt volna elő, ha a Fidesz kezdeményezésére hétfőn - választójogi törvény nélkül - elfogadják a 199 fős parlamentről szóló alkotmánymódosítást.

Göndör István elmondta, azért döntötték az előterjesztések napirendre vétele mellett, hogy derüljön ki az igazság, le akarták leplezni a Fidesz álságos, a választókat átverő magatartását. Az igazság kiderült: a választójogi törvényre a Fidesz nemmel szavazott, nem fogadta el, hogy arányos legyen a választási rendszer - magyarázta.

Mint elmondta, a jelenlegi rendszerben egy párt harminc százalékos választási eredménnyel 54 százalékos többséget is elérhet az Országgyűlésben, de harminc százalékkal kisebbségbe is kerülhet.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte: továbbra is azt az álláspontot képviselik, hogy legyen egyfordulós, egyszerű, átlátható a választás. Göndör István úgy vélte, a választások előtt egy évvel nem lehet egyéni körzeteket "rajzolni", ezért javasolták azt, hogy a választás legyen területi listás, így a képviselők továbbra is kötődhetnek egy választókerülethez.

Kitért arra, hogy a kisebb létszámú parlamentről hosszú, ötpárti tárgyalások folytak, azok azonban zátonyra futottak. "Csak nagyon udvariasak voltunk és nem vertük dobra, hogy egyedül a Fidesz volt az, aki nem volt érdekelt abban, hogy egy egyszerűbb, átláthatóbb és olcsóbb egyfordulós választási rendszer működjön" - fogalmazott.

Megjegyezte, akkor a szocialista frakció javaslata egyszerűbb választási rendszerről szólt, és annak nyomán létrejövő, a választói akaratot jobban tükröző parlamentről. Hozzátette: az egyéni körzeteket megtartva, a listás helyeket csökkentve szerették volna 300 tagúra csökkenteni parlament létszámát.

Göndör István szerint a Fidesz, hogy elterelje a kudarcáról a figyelmet, benyújtott egy 199 fős parlamentről szóló alkotmánymódosítást, de választójogi törvényt nem csatolt hozzá, mivel az ellenzéki párt is tudta, hogy a mai 176 egyéni körzet is kevés, hiszen vannak olyan választókerületek, amelyhez több mint száz település tartozik.

A frakcióvezető-helyettes szerint részben a választókerületek miatt jutott el a kormány odáig, hogy lehet 200 tagú is az Országgyűlés. A képviselő szerint ennél a létszámnál azonban már nem lehetett megtartani a vegyes, egyéni kerületi és listás választási rendszert, ezért javasolták a mandátumok elosztására az egyfordulós, területi listás rendszert - közölte.

Az Országgyűlés hétfőn először az országgyűlési képviselők választásáról szóló, a kormány által még márciusban benyújtott törvényjavaslatot utasította el, majd nemet mondott az ezzel összefüggő, ugyancsak márciusban beterjesztett alkotmánymódosításra is. Mind a két előterjesztés kétharmados többséget igényelt volna.

A választójogi törvény szerint a parlament létszáma 199 fő lett volna, 176 képviselőt megyei, fővárosi választókerületben, listán választottak volna meg, 23 mandátumot országos listáról, a töredékszavazatok alapján osztottak volna ki egy fordulóban.
Az alaptörvény módosításával meghatározták volna, hogy az Országgyűlés létszáma legfeljebb kétszáz fő lehet.