Nem akartak tüntetni, a nyugat tehet mindenről

Az egyikük, egy fiatal férfi kijelentése szerint az olyan hírközlő szervek "provokálták őket erkölcstelen tettek elkövetésére, mint a brit BBC vagy az Amerika Hangja". Egy elfátyolozott nő azt vallotta, hogy kézigránátot hordott a táskájában, mert a BBC-ben azt mondták, hogy a rendfenntartó erők állnak a legtöbb összecsapás mögött. Egy fiatalember elismerte, hogy a testvérével együtt fosztogatásra használták ki a zavargásokat, de letartóztatták. A tévé a nevüket nem közölte.

Az állítólagos külföldi beavatkozás ellen tiltakozva sajtótájékoztatót tartottak Mahmúd Ahmadinezsád elnök hívei, s ehhez az egykor elfoglalt amerikai nagykövetség épületét választották helyszínül. A nagykövetséget az iszlám forradalom alatt, 1979-ben özönlötték el diákok, és 52 amerikait túszként tartottak fogva 444 napon át.

"Nincs szükségünk haszontalan kapcsolatokra Nagy-Britanniával... Ha a britek folytatják a beavatkozást, a fejükre döntjük a házukat" - mondta egy diákvezető, de a brit nagykövetséghez tervezett tüntetést elhalasztották.

A június 12-i elnökválasztás kihirdetett eredményét csalásnak minősítő Mir Hoszein Muszavi elnökjelöltet a belügyminisztérium felszólította, hogy "tartsa tiszteletben a törvényeket és a nép voksát". Muszavi egy bejelentése szerint arra készül, hogy rövidesen bemutasson egy "teljes jelentést" a választási szabálytalanságról és csalásról. Egy munkatársa azt állította, hogy a politikus általános sztrájkot fog hirdetni, ha letartóztatják. Az IRNA hivatalos hírügynökség egy igazságügyi forrást idézve azt közölte, hogy különleges bíróság vizsgálja a tüntetők ügyét. "A zavargás résztvevőit meg fogják leckéztetni" - mondta az illető.