Nem marad a világörökség része

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének Sevillában ülésező Világörökség Bizottsága (VÖB) csütörtökön döntött a kérdésről azután, hogy tavaly Drezda egy éves haladékot kapott a barokk belváros látképét romboló négysávos, 635 méteres híd építésének leállítására.

Ilyen döntést már másodszor hozott az UNESCO; előzőleg 2007-ben egy ománi természeti élőhely vesztette el a világörökség státust, mert az arab ország vezetése 90 százalékkal csökkentette a területét, hogy kitermelhesse az alatta rejtőző földgáz- és kőolajkészletet.

Az UNESCO a régóta húzódó hídügyben tavaly azt kérte a drezdai döntéshozóktól, hogy híd helyett alagúttal próbálják megoldani a városközpont közlekedési problémáját. "Ha nem áll le az építkezés, akkor egészen biztosan elvész a világörökség cím" - figyelmeztetett akkor Brigitte Ringbeck, aki megfigyelőként képviseli a Németországot a bizottságban.

A 160 millió eurós (37 milliárd forint) Waldschlösschen-híd projekt kivitelezése 2007 novemberében kezdődött, de a kérdés már a 19. század vége óta napirenden van, csak éppen mindig megakadályozta valami.

Az "Elba menti Firenze" látképét 2004-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A híd felépítéséről hozott döntés után a VÖB 2006-ban áttette a drezdai folyóvölgyet a veszélyeztetett kulturális örökségek listájára, és haladékot adott a kérdés rendezésére.

A világörökségek listáján 678 kulturális, 174 természeti nevezetesség és 25 vegyes jellegű helyszín szerepel. Magyar helyszínből nyolc van a listán, hét kulturális és egy természeti. A jövő keddig tartó sevillai tanácskozáson a VÖB tagjai 27 új helyszín jelölésről döntenek.

A testület csütörtökön úgy határozott, hogy Bakut leveszi a veszélyeztetett kulturális örökségek listájáról, mert jól haladnak az állagmegőrzési munkálatok az azeri főváros óvárosában, amely a 2000 novemberi földrengésben súlyos károkat szenvedett.