"A felszólítás valamennyiünknek szól"

Horst Teltschik, aki húsz éve Helmut Kohl akkori német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója volt, arról beszélt, hogy 1984-ben nagyon óvatosan fogadta az akkori bonni magyar nagykövet, Horváth István közlését, miszerint Magyarország zsákutcába jutott, ezért kénytelen reformokba kezdeni. Azután kiderült, hogy Magyarország komolyan gondolta a reformpolitikát, majd kölcsönös bizalom, a kölcsönös segítségből, együttműködésből pedig szoros barátság lett a két ország között, és ez így is maradt. Felszólalását azzal zárta: "hozzuk ki a legjobbat abból, amit 1989-90-ben ajándékként kaptunk, ez a felszólítás valamennyiünknek szól".

Kovács László, az EU adóügyi biztosa akkor külügyi államtitkár volt, visszaemlékezésében részletesen szólt arról, hogy milyen politikai, diplomáciai egyeztetések előzték meg azt a kormánydöntést, hogy Magyarország 1989 szeptemberében kiengedett hatvanezer keletnémet menekültet. Meggyőződése - mondta - hogy a magyar kormány helyesen döntött, amikor a két német állam konfliktusában az NSZK oldalára állt, amikor az NDK állampolgárai és az NDK vezetőinek konfliktusában az állampolgárok, a demokrácia oldalára állt.

David Price, az amerikai képviselőház belbiztonsági bizottságának elnöke, a megemlékezésen részt vevő kongresszusi delegáció vezetője felolvasta Barack Obama elnöknek a magyar néphez írott levelét. Ebben az elnök hangsúlyozta, hogy az Ausztriát és Magyarországot elválasztó szögesdrótkerítés békés lebontása, valamint az osztrák és a magyar kormány bátor döntése a határ megnyitásáról előkészítette a szabadság térnyerését a szomszédos országokban. Price a jelenkori problémákról szólva kiemelte, hogy a globális kihívások kezeléséhez elengedhetetlen az erőfeszítések egységesítése, legyen szó a világgazdasági válságról vagy a pakisztáni, iráni helyzetről.

Helene Hayman bárónő, a brit felsőház elnöke hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia az 1980-as évek közepétől-végétől tudatosan támogatta a közép-kelet-európai erjedést. Természetes - mondta, hogy ha a várakozások túlzottak, akkor elkerülhetetlenek a csalódások is A demokrácia megtanulásához sok idő kell, "mi britek ezt már évszázadok óta tanuljuk" - jegyezte meg. Az egészséges demokráciák biztonságot nyújtanak a szélsőségesek ellen, de ehhez szükség van a jogok gyakorlására - tette hozzá.

Horváth István jelenlegi bécsi nagykövet olvasta fel Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter levelét, amelyben az 1989-es események aktív szereplője méltatta a magyar kormány 1989-ben hozott bátor, "történelmi léptékű" döntését.

Az 1989-es események idején még tizenéves egykori menekült, Robert Breitner Czuma saját élményeit osztotta meg a vendégekkel, hangsúlyozva, hogy Magyarország akkor az NDK állampolgárai számára az emberarcú szocializmust jelentette.

Wolfgang Schüssel volt osztrák szövetségi kancellár kiemelte: a történelemben előfordul, hogy "a mágikus pillanatok találkoznak a realitással", és 1989-ben ez történt. A jelenbe visszatérve azt hangoztatta, hogy bár nem mindig népszerű fellépni az európai egységért, ezt vállalni kell, a szomszédsági problémák ezt nem akadályozhatják meg. Nem szabad elfeledkezni az EU bővítéséről sem a balkáni országokkal - fűzte hozzá.

A Magyarországot 1956-ban elhagyó Paul Lendvai publicista, az Europaeische Rundschau című folyóirat főszerkesztője úgy fogalmazott, hogy sok fejben sajnos még mindig van egy átláthatatlan vasfüggöny. Szerinte az intolerancia, a populista, idegenellenes hangulatkeltés riasztó jeleit látni nyugaton és keleten is, ezért olyan fontos az Európai Unióban az együttműködés. Minden országnak a saját ajtaja előtt kell söpörni, így Magyarországnak is ideje volna végre megtalálnia azt az utat, amely a gyűlölettől a megértésig, a konfliktusoktól a kompromisszumig vezet; "hogy egymással szemben ne állandóan ellenségek, hanem időlegesen ellenfelek álljanak" - mondta.