Kisebb nézeteltérésre adhat okot, hogy az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov nyilatkozata szerint Irán nemzetközi izolálása „rossz hozzáállás” lenne a problémához, a már korábban felvetett egyeztetés ötlete mentén kell eljárni, ami az egyetlen kulcs lehet a teheráni válság megoldásához. Oroszország a június 12-ei iráni választás nyomában kialakult feszült helyzet legelejétől fogva Ahmadinezsád mellett kötelezte el magát, aki az iráni ellenzék vádjai szerint a választások meghamisításával nyert újból elnöki pozíciót. A jelenleg is Triesztben zajló magas szintű egyeztetés az első olyan fórum, ahol a nyugati vezetők a krízis kitörése óta először fogalmazhatnak meg egységes álláspontot.

Iránon kívül senki nem tudja a szavazatokat újraszámolni

A találkozóra, amelynek fő célja eredetileg az Afganisztán és környékének rendezésével kapcsolatos kérdések tárgyalása, maga Irán is hivatalos volt. Az olasz külügyminiszter, Franco Frattini egyik nyilatkozata szerint, a delegációk most egy olyan dokumentum tető alá hozásán dolgoznak, melyben élesen elítélik a jelenleg is zajló iráni tüntetésekkel szembeni „erőszakos” és „elnyomó” kormányreakciókat. Az olasz külügyminiszter azt is hozzátette, hogy egy ilyen dokumentum egyszersmind azt is hangsúlyozhatná, hogy a választások egész folyamata Irán belügyeihez tartozik, a nemzetközi közösség „nem tudja helyettük a szavazatokat újraszámolni”.

Lavrov pénteken azt nyilatkozta, hogy az alapvetően különböző szemléletük ellenére ő és Frattini „közös nyelvhasználatban” egyezett meg, ami lehetővé fogja tenni a dokumentum számára, hogy a „fő feladatra koncentráljon”, és hogy végeredményében az iráni nukleáris krízis mihamarabbi megoldásához vigyen közelebb. Lavrov elmondta, korábban „senki sem” volt felkészülve arra, hogy egyszer majd éppen a választási folyamat milyenségét kritizálja, mivel az az iráni redukált demokrácia egyik legfontosabb gyakorlatának számított. Oroszország nem járult hozzá, hogy a nyilatkozatban közvetlenül a június 12-ei választásokat is kritikával illessék. Az iszlám köztársaságot így csak arra fogják felszólítani: tartsa tiszteletben az „alapvető emberi jogokat”, mint amilyen a „véleménynyilvánítás szabadsága” is, és amelyeket a nemzetek közössége piros betűs szerződésekben „garantál”.



Zöld égbolt

A G8-ak Irán tarthatatlan belpolitikai feszültségével kapcsolatban mielőbbi demokratikus párbeszédet és békés megoldást sürgetnek. „Felszólítjuk az iráni kormányt, hogy garantálja, az iráni nép akaratát figyelembe veszik az ország választási rendszerében és folyamataiban” – hangzik a nyolc ország vezetőinek közös nyilatkozata. Irán korábban két G8 tagországot (Nagy-Britannia és az Egyesült Államok) is azzal vádolt, hogy bátorítják az „erőszakos” tüntetőket, és az ország „belügyeibe avatkoznak”. Teherán azt is bejelentette, hogy radikálisan le kívánja fokozni a Nagy-Britanniával ápolt kapcsolatok jellegét, azután hogy hazaküldött két iráni brit diplomatát, amire London hasonló lépéssel válaszolt.

A G8-ak gyűlésével közel egy időben Mir Hossein Mousavi, az iráni ellenzék vezetője és szimpatizánsai a békés megmozdulás egy új formája gyanánt, zöld léggömböket eregetett Teherán fölé. A gyász miatt fekete léggömbökkel is kevert égbolton mindenhol apró üzeneteket is lehetett látni, rajtuk a jól ismert egyszerű kérdéssel: „Hol van a szavazatom?”. A bel- és külpolitikailag egyre jobban elszigetelődő és kétségbeesett demokratikus mozgalom egy rövid versrészletet választott a lufis akció mottójául: „Az életben nem mindig érsz el oda, ahová indulsz, de a megérkezéshez mindig el kell indulnod. Még a zsákutca is nyitott az ég felől: tanulj repülni!”