A "bizalmas, nem titkos" jelzést viselő iratok túlnyomó többségét amerikai nagykövetségek és a külügyminisztérium központi apparátusa által küldött táviratok képezik. Az amerikai külügyminisztérium elismerte, hogy Karadzic annak idején aláírt egy nyilatkozatot, amelyben megígérte, hogy visszavonul a közéletből, és lemond a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségéről. Cserébe azonban nem ajánlottak fel neki semmit - mutatott rá Washington.

A dossziéhoz fűzött írásos nyilatkozatában az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy az amerikai hatóságok ismerik Karadzic kijelentését, amely szerint Richard Holbrooke, az Egyesült Államok akkori balkáni különmegbízottja 1996-ban titkos alkut kötött vele. Leszögezte, hogy soha nem kötöttek olyan egyezséget, amely büntetlenséget biztosított Radovan Karadzicnak. "Sem Holbrooke nagykövet, sem más amerikai hivatalos személy nem volt felhatalmazva arra, hogy Karadzicnak ilyen védettséget ajánljon. Ilyen javaslatot nem tettek" - hangsúlyozta Washington.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék egyebek között népirtással és háborús bűnökkel vádolja Karadzicot, akit tavaly júliusban fogtak el a szerbiai titkosszolgálatok Belgrádban. Holbrooke, akinek kiemelkedő szerepe volt az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés kidolgozásában, tagadja, hogy létezne a Karadzic által emlegetett megállapodás.