A júniusi Irán elnökválasztás után elszabadult a pokol: az ellenzéki Mir-Hussein Mousavi győzelmet hirdetett, majd kiderült, hogy mégse ő nyert, hanem az addig is regnáló elnök, Mahmud Ahmadinezsád. A politikai oldalak saját ízük szerint, a vallási vezetőkből is álló Őrök Tanácsa politikai szimpátiájuk alapján értékelte a történteket. Eddig azt tudjuk, hogy nincs bizonyosság a választás kimenetelét befolyásoló csalásokra, de azt is tudjuk, hogy a voksolás folyamán történtek visszaélések.

A nyugati közvélemény egyöntetűen állt az ellenzéki Mousavi mögé, a régi-új elnök Ahmadinezsád ellenében, s így tettek az Európai Unió tagállamai, valamint maga Brüsszel, vagyis az EU vezetése is. A fagyi azonban visszanyalt, a korsó addig járt a kútra, amíg el nem tört.

Esmaeil Ahmadi-Moghaddam rendőri vezető szerint 20 ember halt meg a rendbontások folyamán, s több mint ezret tartóztattak le. Ennél azonban valószínűleg még nagyobb horderejű volt az a hír, ame szerint rabosítottak kilenc embert, akik a teheráni brit nagykövetségen dolgoztak. Korábban azt lehetett olvasni, hogy ők irániak voltak, a legújabb hírekben viszont britekről van szó, akik közül ketten még mindig börtönben vannak, a maradék hetet már szabadon engedték a hét elején (ezt a letartóztatottak esetleges kettős állampolgárságával lehet magyarázni).

Hassan Firouzabadi iráni vezérkari főnök ugyanis a Fars hírügynökségnek kijelentette: azzal, hogy az Európai Unió beleavatkozott Irán belügyeibe, elveszítette azt a képességét, hogy nukleáris kérdésekben tárgyalópartner lehessen. Firouzabadi ezt azok után mondta, hogy a teheráni brit nagykövetségen letartóztattak több embert, akiket azzal vádoltak meg, hogy beavatkozta az iráni ellenzék oldalán a tiltakozásokba. Hozzátette: az EU-nak minden további tárgyalás elkezdését megelőzően bocsánatot kell kérnie Irántól azért, mert beavatkozott a belügyeibe.

A tábornok nem hagyta ki az alkalmat, hogy egy jó nagyot belerúgjon az Európai Unióba, hozzátéve: az EU azért sem alkalmas a tárgyalásokra, mert saját gazdasági és politikai problémáit sem tudja megoldani. Firouzabadi hozzátette: az európai parlamenti választások alacsony részvétele egy bizalmatlansági szavazás volt Brüsszellel szemben, az élen a 15 százalékos olaszországi urnalátogatással.

Az angoloknak különösen nem tetszik

Az mindenesetre világos, hogy Nagy-Britannia keményen lobbizik Németországnál és Olaszországnál, valamint Irán főbb európai kereskedelmi partnereivel, hogy szabjanak feltételeket a kapcsolatok fenntartásával kapcsolatban. Vannak ugyanakkor olyan hangok is (nem is gyengék), amelyek a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, a nagykövetek Iránból való visszahívását szorgalmazzák. A Financial Timesnak nyilatkozó brit diplomata szerint ugyanakkor egyszerűbb az EU-tagállamokat rávenni a kemény retorikára, mint a kemény fellépésre.

Svédország ugyanakkor úgy fest a tettek mezejére lép: vitát kezdeményez az EU-Irán kapcsolatokról. Fredrik Reinfeld, az skandináv ország miniszterelnöke azt mondta, hogy Európa ugyan támogatja az iráni demokratikus erőket, de az se cél, hogy elszigeteljék a perzsa államot a világ többi részétől. „Ezt az egyensúlyt kell megtalálni” – mondta a politikus.