Fanyarognak a kritikusok a digitális Rembrandt-on

A tárlaton mind a 317 ismert Rembrandt-festmény, valamint több száz metszet és rajz helyet kapott. Bár egyes kritikusok fanyalogva nyilatkoztak az ötletről (arra hivatkozva, hogy csak az eredeti alkotások nyújtanak teljes élményt), a kiállítás kezdeményezői - Rembrandt munkásságával foglalkozó holland kutatók - arra mutattak rá, hogy a számítógépes változat sok esetben nagyobb élményt tud nyújtani az eredetinél.

A képeket ugyanis a komputerrel esetenként "restaurálták" is, azaz igyekeztek elérni, hogy azok eredeti állapotukban legyenek láthatók. Másrészt a digitális módszerekkel a festményeken csak alig vagy rosszul látható kicsiny részletek is kiemelhetők, közelebb hozhatók, ami páratlan élményt nyújthat még a gyakorlott műélvezőknek is. A digitális reprodukciók létrehozásához az eredeti képeket lézerrel is átvilágították és mikroszkóppal részletesen elemezték.

Olyan tárlatról van szó, amelynek eredeti képeit több mint száz különböző múzeumból kellene összegyűjteni, ami szinte lehetetlen. Rembrandt (1606-1669) a világhírű németalföldi festészet talán legismertebb alkotója, a holland művészet aranykorának meghatározó alakja. Munkáinak utánozhatatlan hatást ad az erős kontrasztok gyakori használata, az életszerű jelenetábrázolás, és a jellemek iránti érzékenység. Korábban úgy tudták, hogy mintegy 600 festménye maradt fenn, ezek csaknem feléről azonban kiderült, hogy nem ő festette, hanem tanítványai vagy művészetének kései hódolói.

Az amszterdami tőzsde - építészeti alkotásnak sem utolsó - épületében rendezett kiállításon valamennyi híres műve kiemelt helyen található, köztük a Tulp doktor anatómiai leckéje című vagy az Éjjeli őrjárat. Utóbbit az érdeklődők könnyen össze is hasonlíthatják az eredetivel, amely a tőzsde épületétől nem messze található Rijksmuseumban látható.

Kitűnően példázza a Medici Mária francia királyné díszőrségét kigúnyoló Éjjeli őrjárat a digitális technika előnyeit is: ezt a képet sikerült például számítógépes formában eredeti állapotában is megmutatni, míg a valóságos alkotás széléről az évszázadok során két alak már lekopott.