Molnár Gyula (MSZP): nem személyi kérdésekkel kell kezdeni
Molnár Gyula szocialista országgyűlési képviselő és a 11. kerület polgármestere, az MSZP-s „belgák” által írt levél egyik aláírója beszélt a HírExtrának a párt jövőjéről, a kormányhoz való viszonyáról, és a párt megújításának forgatókönyvéről.
2009. július 4. szombat 08:08 - Pénzes Dávid
Generációs vagy inkább elvi ellentét van a párton belül?
Sajnos az MSZP-n belüli viták alapján a média adott egy „fiatalok és öregek viszálya” címkét a most zajló folyamatoknak. Ezzel szemben, bárkivel is beszélgetek a pártban, fiatalokkal vagy idősebbekkel, senki nem gondolja, hogy itt lehetne meghúzni a vonalat.
Ami a platformok avagy az értékek vitáját illet, úgy látom nem ez most a legélesebb. Az persze biztos, hogy meg kell határozzuk, mi az, ami miatt el tudunk különülni a liberális gondolatoktól, illetve a jobboldaltól - különösen ez utóbbi populáris és kirekesztő változatától. Ebben az ügyben az utóbbi időben követtünk el hibákat.
Hogyan akarnak úgy megújulást, és új politikát, programot alkotni, ha a személyek nem változnak? Mindig a személyek határozzák meg a politikát, nem fordítva. Nem lenne logikus a személyi és az ideológiai kérdéseket együtt végiggondolni?
Azzal egyetértek, hogy kellenek új arcok az MSZP-be. Van is a pártban egy olyan generáció, amelynek sok tagja sikeresen és hitelesen képviselheti a baloldali politikát. De olyanok is lengetik a fiatalság zászlaját, akiknek már lepergett a politikai hamvasságuk. Az ő hitelességi problémáik veszélyeztetik azokat, akik tényleg jövőképes politikusként lépnek fel, és veszélyeztetik az MSZP-t is, mert nem csak az egyének, de a párt is hitelességi problémákkal küzd. Ezt pedig közösen kel megoldanunk.
Persze látok olyan forgatókönyvet, amire ön céloz. Ez arról szólna, hogy nincs bizalmi szavazás, mert nem ez a kérdés. Elindítjuk a választásokra való felkészülést, például a választási bizottság létrehozásával, kibővítésével, ahol teret engedünk a többletteljesítményre vágyó új arcok számára. Megalkotjuk a választási stratégiát, majd mikor megvan a tartalom, az ehhez legmegfelelőbb szereplőket találjuk meg. Azt gondolom, hogy a személyi kérdésekkel nem elkezdeni, hanem befejezni kell ezt a folyamatot.
Ettől függetlenül a „belgáknak” lenne most miniszterelnök-jelöltje?
Nem neveznénk meg másokat, mint akik korábban felmerültek. De nem is lenne jó, ha a „belgák”, akik azt állítják, hogy nem személyi kérdések mentén politizálnak, most mégis megneveznének valakit.
Ön vállalná?
Nem.
Sokféle platform van az MSZP-ben, sokféle véleménnyel. A Társadalompolitikai Tagozat (TPT) például nagyon markánsan ment folyamatosan szembe a gyurcsányi politikával. A „belgák” mit képviselnek?
A levél aláírói
Alexa György, Alpern Julianna, Bokay Endre, Borsány György, Borszéki Gyula, Brutóczki Sándor, Czeglédy Csaba, Deák Istvánné, Devánszkiné Molnár Katalin, Dér Zsuzsanna, Élő Norbert, Enyedi Eszter, Farkas Péter, Gábor József, Gy.Németh Erzsébet, Hajdú László, Halmai Gáborné, Hiszékeny Dezső, Holopné Sramek Kornélia, Jánosi György, Karácsonyi Zoltán, Kárpáti Tibor, Katanics Sándor, Koncz Gyula, Kökény Mihály, Lénárt László, Lukoczki Károly, Juhászné Lévai Katalin, Molnár Gyula, Moczok Gyula, Oroszvári Péter, Pálinszki Antal, Ripp Zoltán, Schiffer János, Szabó Gyula, Tatai-Tóth András, Tóth József, Tétényi Pál, Vitányi Iván
A TPT-vel még a kérdés kedvéért sem szerepelnék egy értéktartományban. Ők ma egy szűk, baloldali értelmiségi részét képviselik a pártnak. A „belgákat” különböző platformokból, különböző településekről érkező szocialisták alkotják, akik mindebből következően különböző értékszemlélettel bírnak. Abban vagyunk közösek, hogy megpróbáljuk a pártot visszaterelni középre. Ebben az időszakban azt kell keressük, mi az ami, összeköt és nem azt, ami különbözővé tesz.
Miért támogatják a neoliberális gazdaságpolitikát folytató kormányt?
Mert a válságot kezelni kell. Azt követően pedig el kell kezdeni a következő költségvetés előkészítését és a pártnak programokat kell adnia. E három együtt adja meg, hogy milyen formában kell kitartanunk a kormány mögött. Ennek eredménye lehet, hogy újra a társadalom szemébe tudunk majd nézni.
Ezek szerint nagyobb súllyal fog beleszólni az MSZP frakció a következő költségvetésbe, mint azt eddig tette a válságkezelés alatt?
Igen. És ezt nemcsak „belgaként” mondom. Úgy érzem, hogy a politika fősodrában lévő szereplők mindegyikének ez a minimumfeltétel, hogy a politikai játszmában maradjon.
Milyen politikai célokat tudna most megfogalmazni a választásokkal szemben?
Lehetőség szerint 50 százalék alatt tartani a Fideszt, a Jobbikot megtartani öt százalék környéki, éppen hogy parlamenti, de még inkább azon kívüli pártnak. Legyen képviselete a liberalizmusnak, és a más típusú konzervativizmusnak. Az MSZP pedig váljon erős [kormány]váltó párttá. Nyilvánvaló, hogy ebben sok feltételes elem van, de mint politikai cél, ez kell, hogy lebegjen a szemünk előtt. Egy előrehozott választáson ennek most a töredékét sem tudnánk megvalósítani.
Szombaton zárt kongresszust tartanak. Ön szerint a „belgák” valóban a csendes többséget alkotják, azaz meg lesz az erejük ahhoz, hogy az ön által felvázolt forgatókönyvet fogadja el a párt?
Időt és teret kell adni magunknak a kongresszuson, hogy kibeszéljük az elmúlt időszak történéseit. Ehhez kell a nyilvánosság kizárása. Úgy érzem, hogy a választások óta eltelt időszakban, ami akkor még többségi gondolat volt, az mostanra inkább kisebbségivé vált. Ettől függetlenül biztosra veszem, hogy lesz arról döntés, szavazzunk-e az elnökségről, ahogy arról is, hogy az ősz környéki tisztújításhoz mi a viszonyunk.
A levelet azért is tettük közzé, hogy ne a kongresszuson szembesüljenek vele a résztvevők, hanem még előzetesen kialakíthassák a viszonyukat hozzá. Sok pozitív visszajelzés jön, ami alapján úgy érzékelem, az általunk megütött kiegyensúlyozottabb hang többséget tud szerezni.