Generációs vagy inkább elvi ellentét van a párton belül?

Sajnos az MSZP-n belüli viták alapján a média adott egy „fiatalok és öregek viszálya” címkét a most zajló folyamatoknak. Ezzel szemben, bárkivel is beszélgetek a pártban, fiatalokkal vagy idősebbekkel, senki nem gondolja, hogy itt lehetne meghúzni a vonalat.

Ami a platformok avagy az értékek vitáját illet, úgy látom nem ez most a legélesebb. Az persze biztos, hogy meg kell határozzuk, mi az, ami miatt el tudunk különülni a liberális gondolatoktól, illetve a jobboldaltól - különösen ez utóbbi populáris és kirekesztő változatától. Ebben az ügyben az utóbbi időben követtünk el hibákat.

Hogyan akarnak úgy megújulást, és új politikát, programot alkotni, ha a személyek nem változnak? Mindig a személyek határozzák meg a politikát, nem fordítva. Nem lenne logikus a személyi és az ideológiai kérdéseket együtt végiggondolni?

Azzal egyetértek, hogy kellenek új arcok az MSZP-be. Van is a pártban egy olyan generáció, amelynek sok tagja sikeresen és hitelesen képviselheti a baloldali politikát. De olyanok is lengetik a fiatalság zászlaját, akiknek már lepergett a politikai hamvasságuk. Az ő hitelességi problémáik veszélyeztetik azokat, akik tényleg jövőképes politikusként lépnek fel, és veszélyeztetik az MSZP-t is, mert nem csak az egyének, de a párt is hitelességi problémákkal küzd. Ezt pedig közösen kel megoldanunk.

Persze látok olyan forgatókönyvet, amire ön céloz. Ez arról szólna, hogy nincs bizalmi szavazás, mert nem ez a kérdés. Elindítjuk a választásokra való felkészülést, például a választási bizottság létrehozásával, kibővítésével, ahol teret engedünk a többletteljesítményre vágyó új arcok számára. Megalkotjuk a választási stratégiát, majd mikor megvan a tartalom, az ehhez legmegfelelőbb szereplőket találjuk meg. Azt gondolom, hogy a személyi kérdésekkel nem elkezdeni, hanem befejezni kell ezt a folyamatot.

Ettől függetlenül a „belgáknak” lenne most miniszterelnök-jelöltje?

Nem neveznénk meg másokat, mint akik korábban felmerültek. De nem is lenne jó, ha a „belgák”, akik azt állítják, hogy nem személyi kérdések mentén politizálnak, most mégis megneveznének valakit.

Ön vállalná?

Nem.

Sokféle platform van az MSZP-ben, sokféle véleménnyel. A Társadalompolitikai Tagozat (TPT) például nagyon markánsan ment folyamatosan szembe a gyurcsányi politikával. A „belgák” mit képviselnek?

A TPT-vel még a kérdés kedvéért sem szerepelnék egy értéktartományban. Ők ma egy szűk, baloldali értelmiségi részét képviselik a pártnak. A „belgákat” különböző platformokból, különböző településekről érkező szocialisták alkotják, akik mindebből következően különböző értékszemlélettel bírnak. Abban vagyunk közösek, hogy megpróbáljuk a pártot visszaterelni középre. Ebben az időszakban azt kell keressük, mi az ami, összeköt és nem azt, ami különbözővé tesz.

Miért támogatják a neoliberális gazdaságpolitikát folytató kormányt?

Mert a válságot kezelni kell. Azt követően pedig el kell kezdeni a következő költségvetés előkészítését és a pártnak programokat kell adnia. E három együtt adja meg, hogy milyen formában kell kitartanunk a kormány mögött. Ennek eredménye lehet, hogy újra a társadalom szemébe tudunk majd nézni.

Ezek szerint nagyobb súllyal fog beleszólni az MSZP frakció a következő költségvetésbe, mint azt eddig tette a válságkezelés alatt?

Igen. És ezt nemcsak „belgaként” mondom. Úgy érzem, hogy a politika fősodrában lévő szereplők mindegyikének ez a minimumfeltétel, hogy a politikai játszmában maradjon.

Milyen politikai célokat tudna most megfogalmazni a választásokkal szemben?

Lehetőség szerint 50 százalék alatt tartani a Fideszt, a Jobbikot megtartani öt százalék környéki, éppen hogy parlamenti, de még inkább azon kívüli pártnak. Legyen képviselete a liberalizmusnak, és a más típusú konzervativizmusnak. Az MSZP pedig váljon erős [kormány]váltó párttá. Nyilvánvaló, hogy ebben sok feltételes elem van, de mint politikai cél, ez kell, hogy lebegjen a szemünk előtt. Egy előrehozott választáson ennek most a töredékét sem tudnánk megvalósítani.

Szombaton zárt kongresszust tartanak. Ön szerint a „belgák” valóban a csendes többséget alkotják, azaz meg lesz az erejük ahhoz, hogy az ön által felvázolt forgatókönyvet fogadja el a párt?

Időt és teret kell adni magunknak a kongresszuson, hogy kibeszéljük az elmúlt időszak történéseit. Ehhez kell a nyilvánosság kizárása. Úgy érzem, hogy a választások óta eltelt időszakban, ami akkor még többségi gondolat volt, az mostanra inkább kisebbségivé vált. Ettől függetlenül biztosra veszem, hogy lesz arról döntés, szavazzunk-e az elnökségről, ahogy arról is, hogy az ősz környéki tisztújításhoz mi a viszonyunk.

A levelet azért is tettük közzé, hogy ne a kongresszuson szembesüljenek vele a résztvevők, hanem még előzetesen kialakíthassák a viszonyukat hozzá. Sok pozitív visszajelzés jön, ami alapján úgy érzékelem, az általunk megütött kiegyensúlyozottabb hang többséget tud szerezni.