A svéd soros elnökség alatti első ülésen, Brüsszelben egy sor hasonló döntést hoznak a miniszterek - várhatóan vita nélkül. Lengyelország és Lettország 2012-ig, Románia és Litvánia 2011-ig kap haladékot a hiány rendezésére, míg az euróövezeti tag Máltának már jövőre rendeznie kell deficitjét.

Az Európai Bizottság a Magyarország ellen öt éve indított deficittúllépési eljárás módosítását elsősorban a nemzetközi gazdasági válság okozta rendkívüli körülményekkel indokolta a közelmúltban benyújtott javaslatában. Joaquín Almunia pénzügyi biztos akkori sajtótájékoztatóján meggyőződését fejezte ki, hogy a miniszterek - mint eddig mindig - egyetértenek majd a végrehajtó testület javaslataival.

A brüsszeli bizottság azt is leszögezte - és ezt várhatóan kiemelik a miniszterek is -, hogy 2006 közepe óta Magyarország jelentősen előrehaladt az államháztartás kiegyensúlyozásában. Tavaly például a két évvel korábbi több mint 9 százalékos GDP-arányos deficit 3,4 százalékra csökkent.

Idén Magyarországon 3,9 százalékos deficitre számítanak, jövőre pedig a kormány 3,8 százalékos célt tűzött ki - emlékeztetett dokumentumában a bizottság.

Almunia arra is felhívta a figyelmet, hogy most nemcsak a bizottság ellenőrzi az országok gazdasági helyzetét és gazdaságpolitikáját, hanem a piacok is, és kulcsfontosságú, ez utóbbiak hogyan reagálnak az egyes nemzeti fejleményekre.

A pénzügyminiszterek aggodalmának középpontjában továbbra is az elhúzódó nemzetközi gazdasági válság, illetve az élénkülés várható lassúsága áll. Jóllehet a brüsszeli bizottság a legutóbbi mutatókból már kiolvasni vélte a felépülés első jeleit (legalábbis az euróövezet gazdaságára vonatkozóan), a miniszterek várhatóan nyugtalanságukat fejezik ki, hogy az élénkülés nem lesz kellően gyors, mivel a gazdasági növekedési potenciál is visszaesett, a munkanélküliség pedig tartósan magas maradhat. Azzal ugyanakkor brüsszeli várakozások szerint a miniszterek is többé-kevésbé egyetértenek majd, hogy a válság legrosszabbja talán már az unió mögött van.

A brüsszeli tanácskozáson a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjának napirenden lévő kérdéseivel is foglalkoznak, köztük a Nemzetközi Valutalap (IMF) döntéshozatali rendszerének átalakításával. Tovább vitatják azt a témakört is, hogyan lehetne kockázatmentesebb irányába terelni a bankok befektetési döntéseit.