Béki Gabriella, Gulyás József, Giczey Péter, Léderer András, Takács Flóra, Ungár Klára és Veleky Gábor azért fogalmazta meg a nyilatkozatot, mert a Jobbik nyíltan szembefordult a Magyar Gárdát megszüntető Fővárosi Ítélőtábla jogerősen döntésével.
"Liberálisok vagyunk, a szabadság hívei: a gondolat, a szó, a tett szabadságát valljuk. Nem gondoljuk azonban, hogy a szabadság mindenkit mindenre, sőt, akármire feljogosít" - írják a nyilatkozatot szignáló egykori és jelenlegi politikusok.

Véleményük szerint arra bizonyosan nem jogosítanak fel a liberális elvek, hogy az egyik ember szabadsága másvalakit korlátozzon saját szabadságában, illetve, hogy egy csoport szabadsága más csoportok szabadságát rövidítse meg. Kijelentik, hogy olyan törvényeket és olyan jogalkalmazást akarnak, amelyek ezt az elvet rögzítik, illetve érvényre juttatják.

Leszögezik, hogy ebből adódóan nem tartanak védelemre érdemesnek "akármilyen nyilvános megszólalást". Véleményük szerint történelmi hiba, ha a gyűlöletkeltés a jog eszközével visszaélve törvényes védelmet kap, illetve ha a jogalkalmazók nem használják azokat a jogi normákat, amelyek megakadályozhatnák a gyűlölet terjedését.

"Felelőtlenség és ostobaság, ha egy társadalom nem tesz semmit a gyűlölet, a kirekesztés, a megbélyegzés elharapózása ellen" - írják a liberálisok. Hangot adnak annak a véleményüknek is, hogy a jogvédelem nem a gyűlölködők, a jogállam ellenségeinek védelmezését jelenti. "Meghal az a demokrácia, amelynek nincs jól működő immunrendszere, amely nem ismeri fel ellenségeit, amely a szabadság részének tekinti a demokratikus gondolkodás megsemmisítését" - jelentik ki a nyilatkozat aláírói.

Emlékeztetnek arra, hogy július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megszüntette a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Vona Gábor, a Jobbik elnöke - aki egyben a megszüntetett Egyesület vezetője - ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a Gárda tovább masírozik, lényegében tehát folytatja tevékenységét.

Hozzáteszik, hogy két nappal később, szombaton szimpátiatüntetést tartottak Budapesten Budaházy György mellett és a demonstráción többen gárdista egyenruhát öltve, tehát gárdistaként jelentek meg. Mint írják a jogerős bírói döntéssel nyíltan dacoló gárda tagjaival és szimpatizánsaival közösséget vállalt a Jobbik elnöke is.

A szabad demokraták kiemelik: Vona Gábor néhány napja egy interjúban arra hivatkozva utasította el a szélsőségesség vádját, hogy pártja a törvényeket betartva vesz részt a politikai küzdelemben. Azóta viszont világossá tette, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda által folyton emlegetett rend "csak addig érdekli, amíg a saját rendjéről van szó". Ennek alapján az írás szerzői kijelentik, hogy az alkotmányos normákkal és a bírói ítéletekkel tudatosan szembefordulóknak nincs helyük a magyar közéletben, biztosan nem ők azok, akiket védelmeznünk kell.

Véleményük szerint a törvények akkor igazságosak, ha megvédik a polgárok szabadságát az államtól, valamint ha szükséges, akár más polgároktól is. Úgy fogalmaznak, hogy a törvény nem mindenható, ám a jog fontos és hatásos eszköz lehet, amelyet használni kell, ha a polgárok különböző csoportjait folytatólagos és szánt szándékkal elkövetett szabadságsérelem éri.

Végül kitérnek arra is, hogy szerintük olyan törvényekre és olyan jogalkalmazásra van szüksége a huszonegyedik századi Magyarországnak, amely a gyűlölet áldozatait védelmezi, a gyűlölet terjesztőit megbünteti, és ha kell, lehetetlenné teszi közéleti tevékenységüket.

Szombat délután az Erzsébet téren mintegy 200 gárdista sorakozott fel egyenruhában, hogy demonstráljon a Magyar Gárdát bírósági döntéssel feloszlatott ítélet ellen, illetve a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György mellett.

A rendőrség megtiltotta a rendezvényt, mint ahogyan a főváros több más pontjára aznap bejelentett demonstrációt is. Több mint 200 embert állítottak elő, köztük Vona Gábort is.