Nagy ötletet tett le az asztalra a legnagyobb párt Magyarországon. Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője felszólította a kormányt, hogy lépjen föl az Európai Unió megfelelő fórumain azért, hogy Kínában megszűnjön az etnikai alapú erőszak. Balog ezt, mint a párt emberi jogi munkacsoportjának vezetője írta pénteki közleményében.

Az ötlet, ha a humanizmus szempontjaiból vizsgáljuk tökéletesen elfogadható, sőt támogatandó. A gond a realitásokkal van. És itt nem csak arról van szó, hogy ma nem a humanizmus a legmeghatározóbb filozófiai irányzat a világban – főleg nem a politikában. A felhívás azért megmosolyogtató, mert mintha elfeledkezne arról az alapvető tényről, hogy Magyarország külpolitikai súlya a világban éppen annyi, mint egy szúnyogé az elefántéhoz képest.

És ha mégis…?

Elképzelhetjük, amint ez a szocialista kabinet kezes bárányként viselkedve azon nyomban az Unió megfelelő fórumaihoz fordul, és keményen rácsap az asztalra, hogy márpedig a magyar kormány ezt nem tűrheti, és azonnal fejezze be a kínai hadsereg az ujgurok gyilkolását, meg az egész ujgur közösség elnyomását.

Szinte láthatjuk is magunk előtt, hogy az unió mellszélességgel kiáll a magyar kormány – azaz eredetileg a Fidesz – ötlete mellett és diplomáciai erejét bevetve felszólítja Kínát az elnyomás azonnali leállítására.

Sőt már az is felrebbenhet reményteli könnyektől csillogó szemünk előtt, amint a kínai kormány e felszólítás nyomán (mely ne feledjük, először a Fidesz nevű pártból pattant ki), lelki gyakorlatot tart, majd őszinte megbánással az arcán visszahívja katonaságát a területről és ugyanazzal a lendülettel még autonómiát is ad az erőszakosan magához csatolt ujgur területeknek.

Jól hangzik, de…

Vidám gondolat, nemdebár? Csak nem ebben a világban. Ennyire nem lehet egyetlen politikus sem naiv. Balog Zoltán ötlete olyan, mintha gyufásdobozzal akarna megállítani egy száguldó vonatot. Képtelenség. Egy dologra jó csupán, hogy mindenki nevessen rajtunk. De legalábbis ne vegyen komolyan. Ez pedig megengedhetetlen.

A magyar diplomácia éppen eléggé haszontalanul működött évek hosszú során keresztül. Miért pont most tegyük tönkre, amikor Balázs Péter, az első valódi elképzelésekkel és jó diplomáciai érzékkel megáldott külügyminiszterünk elkezdte végre munkáját?



Hogy is van ez?

Nézzük kicsit a tényeket. Az EU – Kína viszony jelenleg nem felhőtlen, de azért rossznak sem mondható. A kínai gazdaságnak szüksége van ez európai piacokra, az európaiaknak pedig az olcsó kínai árukra. Az uniós cégeknek a kínai olcsó munkaerőre, és a hatalmas kínai piacra. Hiába tudja mindenki, hogy Kína az erőszakosan országához csatolt területeken élő népeket keményen elnyomja, attól még a gazdasági érdekek diktálnak.

Hiába ágáltak (Balog Zoltánnál jóval meghatározóbb) emberi jogi aktivisták és világszervezetek, hogy ne legyen Pekingben olimpia, mert annak eszméje nem összeegyeztethető Kína emberi jogi hozzáállásával, mégis megkapta a lehetőséget. És hiába voltak éppen akkor a tibeti zavargások, senki nem bojkottálta a játékokat. Így megy ez.

Inkább ne szóljunk be!

Kína olyan erős és töretlenül fejlődő gazdasággal rendelkezik, ami lehetővé teszi számára, hogy gyakorlatilag bármit megengedjen magának. Ha pedig valamely kirívó ügy esetleg nem teszik a világ demokratikusan gondolkodó részének és komolyabban is ellenkezne a kínai megoldások ellen, akkor szembe kell nézzen egy ijesztően nagy létszámú és technikailag is rendkívül fejlett haderővel. Ez pedig meggyőző érv a visszakozásra.



Aztán itt van az erőteljesen megkopott Uniós diplomácia kérdése is. Balog Zoltán sem hiheti, hogy az Unió értelmetlenül bürokratikus vezetése bármit is képes lenne lépni. Még abban sem tudnának megállapodni, hogy mikor üljenek le és ki ki mellett foglaljon helyet, nemhogy egy ilyen súlyú kérdésben. Jól látszott ez az ukrán-orosz gázvitában vagy Oroszország grúziai háborújának megítélésében.

Vissza Baloghoz

Az ellenzéki lét kényelméből lehet mondani mindenféle értelmetlenséget, hiszen valamilyen furcsa (igazi magyar) hozzáállás folytán ki lett mondva, hogy az ellenzéknek nincsen semmilyen felelőssége az ország irányításában. De éppen ezek a felelőtlenül kijelentett állítások okozzák azt, hogy ne legyen komolyan vehető az ellenzék, és valóban ne szóljon bele az ország sorsát meghatározó, érdemi munkába.

Még egyszer hangsúlyoznunk kell: minden szimpátiánk az ujguroké, meg minden elnyomás alatt senyvedő népé. Sajnos jól ismerjük a sorsukat. És Balog Zoltánnak igaza is van, mint magánszemély. De mint politikus nem kellene feleslegesen komolytalanná tennie magát.