Paul Knauth, az Arizonai Állami Egyetem és Martin Kennedy, a Kaliforniai Egyetem geológiaprofesszora kutatásairól a Nature című tekintélyes tudományos lapban számolt be.

Vizsgálatuk arról tanúskodik, hogy a növényi élet lényegesen korábban alakult ki bolygónk felszínén, mint korábban feltételezték - olvasható a New Scientist tudományos hírportálon (http://www.newscientist.com).

A földi növényzetet mindössze mohafélék és párlófű képezte, ám ezek mély hatást gyakoroltak bolygónkra. E növényeknek köszönhetően a korábban kopár Föld "kizöldült", talaj képződött, s légköri oxigén. Mindez megteremtette az állati élet feltételeit az úgynevezett kambriumi robbanás előtt, amely 542 millió évvel ezelőtt kezdődött a ma élő állatok őseinek földtörténeti viszonylatban hirtelen megjelenésével.

A genetikai kutatásoknak köszönhetően már korábban is ismert volt, hogy a moha és a parlófű megközelítően 700 millió évvel ezelőtt fejlődött ki, ám mindeddig kevés jel utalt arra, hogy ezek ily mértékben borították be bolygónk felszínét. Azt feltételezték ugyanis, hogy 475 millió évvel ezelőttig, vagyis az ordovícium középső korszakáig, amikor a szárazföldre kezdtek kitelepülni az első "modern" növények, javarészt baktériumtelepek és "algahab" volt található bolygónk felszínén.

Paul Knauth és Martin Kennedy a mészkő kémiai összetételét elemezte, amely az egymilliárd évvel ezelőtt kezdődött neoproterozoikum alatt képződött. Paul Knath véleménye szerint a C12-es szénizotóp, valamint az oxigén nehéz izotópjának (O18) aránya egyértelműen bizonyítja, hogy sekély vízben képződtek olyan helyen, ahová bemosódott a dús vegetációjú területről a csapadék.

Az ilyen "leeresztett" víz kémiai lenyomata jól ismert azokból a fiatalabb üledékes kőzetekből, amelyek a part menti sekély vízben keletkeztek. A növények előszeretettel építik be szöveteikbe a C12-es szénizotópot, míg az esővíz telítve van az O18-as oxigénizotóppal. Ez az izotóparány leképződik a fenti körülmények között kialakuló üledékes kőzetben is.

"A növények először megteremtették a talajt, amelyet az eső bemosott a tengerbe. Üledék képződött belőle, magába zárva a szenet, az oxigén viszont a légkört dúsította. Miután valóban kizöldült a Föld, a növények oxigénnel látták el bolygónkat, s megteremtették az állatok létfeltételeit" - magyarázta Paul Knauth.

A prekambriumi "kizöldülés" elsősorban a part menti síkságot borította be vegetációval, ám Paul Knauth szerint nehéz elképzelni, hogy a folyamat megtorpant volna, s a növények ne foglalták volna el a szárazföld belsejét is.

S hogy pontosan mikor játszódott le ez a folyamat? Mint Paul Knauth rámutat, a mészkő "trükkös", ha kormeghatározásról van szó, így nehéz pontosan meghatározni a kizöldülés dátumát, amely a geológusprofesszor meggyőződése szerint valamikor 800 és 600 millió évvel ezelőtt vette kezdetét.