Kaczynski ezt azután jelentette ki, hogy Varsóban tárgyalt Horst Köhler német elnökkel. Az Európai Unió működését szabályozni hivatott szerződés ügye még Németországban sem zárult le, mivel az alkotmánybíróság a német alkotmánnyal összeegyeztethetőnek minősítette ugyan a reformszerződést, de kikötötte, hogy a ratifikációs folyamat lezárása előtt egy külön törvényben növelni kell a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat európai beleszólási jogait.

Köhler jelezte: amint a parlamenti vita lezárul, aláírja a szerződést, de arra nem tért ki, hogy ez mikorra várható.

A lisszaboni szerződést azt követően szerkesztették meg, hogy az európai alkotmány tervezetének az ügye 2005-ben a franciaországi és a hollandiai népszavazáson elbukott. A lisszaboni szerződésről egyedül Írországban rendeztek referendumot: az írek azonban elutasították a dokumentumot, amelyről október 2-án ismét szavazni fognak.

Ahhoz, hogy a lisszaboni szerződés hatályba lépjen, mind a 27 EU-tagállamban szentesíteni kell azt. Eddig 23 országban már eldöntött a ratifikáció ügye. Írország mellett még Németország, Lengyelország és Csehország nem fejezte még be a ratifikációs folyamatot.