Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország elöljárói (hazánkat Bajnai Gordon miniszterelnök, valamint Kóka János, az Országgyűlés Nabucco-bizottságának elnöke képviselte) hétfőn Ankarában végre kimondták az áment az Oroszországot és Ukrajnát kikerülő gázvezetékre. Ennek értelmében, ha Azerbajdzsán, valamint a többi, közép-ázsiai „töltőállam” (például Türkmenisztán) vezetői is úgy gondolják, 2020-ra az uniós tagállamok gázigényének öt-tíz százalékát a Nabucco gázvezeték elégítheti ki, a maga évi 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitásával.

A hétfőn kötött Nabucco-paktum, amellett, hogy ötven évre szól, egy magyar kezdeményezésű különmegállapodást is tartalmaz. E szerint a szerződő felek vállalják, hogy amint lehet, odahaza is ratifikálják a aláírást, másrészt, mintegy fél éven belül magánjogi szerződést kötnek az egyes Nabucco-tagországok gázipari cégei (köztük a magyar MOL) által alapított Nabucco-konzorciummal.



Most délen kezdődnek a bajok

Mindazonáltal, ugyan még meg sem száradt a tinta a szerződésen, Európa-szerte és itthon is újabb kérdések vetődtek fel az energiabiztonság kapcsán. Ezúttal azonban közvetve és közvetlenül is a Nabucco-project vetélytársa, az orosz támogatottságot élvező Déli Áramlat került középpontba. A Déli Áramlat, amely Ukrajna kikerülésével a Fekete-tenger alatt haladva közelítené meg a Balkán-félszigetet, komoly bajba kerülhet, ha több érintett tagállama (köztük Magyarország) más-más okokból ugyan, de piszkálni kezdi a tervet. Márpedig erre utaló jelek ha nem is bőven, de akadnak.

Miközben ugyanis a Nabucco-projektben érintett országok kormányfői azzal foglalatoskodtak, hogy végre-valahára lepapírozzák az „oroszmentes” csatornát, a mindkét földgázvezetékben érintett Bulgária szép csendben követelni kezdte, hogy halaszthatatlanul vizsgálják felül a Déli Áramlat már korábban szentesített tervét.
Az ok: Bulgáriában a múlt héten országgyűlési választások voltak, melynek eredményeképp a közeljövőben kormányváltásra kerül sor. A voksoláson győztes Bojko Boriszov (jobbközép párti kormányfő) hivatalát azzal kívánja kezdeni, hogy felülvizsgál egy sor, még elődei által létrehozott nemzetközi energiaügyi szerződést. (Ily módon például nem csupán a Déli Áramlat kerülhet veszélybe, hanem egy oroszok által építendő atomerőmű is.)



Nemzetközi energiaügyi elemzők ugyanakkor egybehangzóan vélik, hogy Bulgária hosszútávon nem mondhat le sem a Nabucco, sem a Déli Áramlat által szállított gázról. Ennek ellenére azonban, ha az új bolgár vezetés valóban keménykedni kezd Moszkvával és a Gazprommal, mégiscsak komoly fennakadásokat okozhat a Déli Áramlatnak, amelyből a ma érvényes kormányközi megállapodások szerint már 2013-ban összesen mintegy 31-36 milliárd köbméter gáz érkezhet az EU-ba, köztük hazánkba.