Bajban a kórházak, összefogtak az igazgatók
Az áprilistól érvényes új finanszírozási rend következtében júliustól drasztikusan csökken a kórházak bevétele, ami komoly ellátási zavarokat fog okozni.
2009. július 15. szerda 18:07 - HírExtra
Az egyesület létrehozásának célja, hogy a tagkórházak vezetői hathatósabban tudják képviselni érdekeiket a szaktárcánál és az egészségbiztosítónál finanszírozási kérdésekben - közölte a főigazgató, aki egyben a szövetség elnöke
Csiba Gábor saját kórházát említve azt mondta: az év végére a miskolci kórház hiánya az 1,2 milliárd forintot is elérheti. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórháztól 60 millió forintot szerinte jogtalanul tart vissza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) , arra hivatkozva, hogy bizonyos tételeket ellenőrizni akar. A főigazgató szerint ennek - jogszabály szerint - fordítva kellene történnie, vagyis a biztosító fizet, és az utólagos ellenőrzés alapján vonhatná vissza a pénzt.
Varga Gábor, az egyesület alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Petz Aladár Megyei Oktató Kórházának főigazgatója hozzátette, az egyesület a stratégiára is tesz majd javaslatot, továbbá egészségügyi szakközgazdasági elemzéseket fognak végezni, de célja a társulásnak a munkaerőhelyzet feltárása, az utánpótlás megoldása is.
A fő cél szerinte annak meghatározása, hogy az embereknek milyen egészségügyi rendszerre van szükségük, illetve, hogy térségarányos-e az ellátás.
A stratégiai szövetség minden szakmai szervezettel együttműködve szeretne változtatni a jelenlegi helyzeten - tette hozzá Varga Gábor.
Mindegyik kórházigazgató arról számolt be, hogy az intézmények minden lehetséges módon megpróbálták visszafogni a költségeiket, racionalizálni az ellátást kórházon belül. Ezek közé tartozik például a létszámleépítés vagy az, hogy nem túlóráznak a kórházakban, de a megtett intézkedéseken túl már nem tudnak takarékoskodni - hangoztatták. Azzal, hogy a kórházak kevesebb bevételhez jutnak, a tervezhető beavatkozásokat későbbre ütemezik, növekednek a várólisták.
Csiba Gábor jelezte azt is, hogy a gazdasági válság következtében sokan elvesztették munkahelyüket, és ezek az emberek egyfajta "túlélési stratégiaként" táppénzre mennek, vagy egy nem sürgős, de kórházi ellátást igénylő beavatkozásra fekszenek be az intézménybe. Mint mondta, március-áprilisban 10 százalékkal nőtt a betegforgalom a miskolci kórházban.
Ha a kormány a bankkonszolidációra 600 milliárd forintot szánt, akkor az egészségügyre miért nem tud 20-30 milliárd forintot fordítani - tette fel a kérdést a miskolci kórház főigazgatója.
Varga Gábor szerint az ágazati reform alapvető problémája a "menet közbeni" változtatás. Megemlítette, volt olyan év, hogy a Petz Aladár kórháznak egy éven belül nyolc költségvetést kellett készítenie.
Pikó Károly, a nyíregyházi Jósa András kórház főigazgatója úgy vélte: nagyon hamar átlátható struktúrát kellene létrehozni, és azon meggyőződésének adott hangot, ha kevesebb kórház lenne, finanszírozhatóbb lenne a rendszer, és a rendelkezésre álló humánerőforrás is elég lenne.
Szollár Domokos kormányszóvivő Zircen az MTI-nek elmondta: kétségtelen, hogy a járulékcsökkenés miatt kisebb lesz az egészségbiztosítási alap bevétele. Ezt a kiesést éves szinten 161 milliárd forintra becsüli a kormány.
Ezt a pénzt a kormány költségvetési forrásból pótolni fogja, tehát nem csökken az egészségügyi intézmények finanszírozása - tette hozzá.
Szollár Domokos kijelentette: nem igaz, hogy csökkenne az egészségügyre fordított és fordítható pénz.
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szerdán közleményében azt írta, hogy őszre - a csökkenő egészségügyi finanszírozás miatt - működésképtelenné válhatnak, illetve csődbe mehetnek kórházak.
Forrás: MTI