Frekvenciapályázat: kísérlet a szövegvéglegesítésre

Ha a tagok kétharmada nem szavaz igennel, jövő hétfőn már az elnökkel kiegészülve voksolhatnak ismét. Ha ekkor sem jutnak dűlőre, akkor harmadik, immáron egyszerű többséget igénylő menet következik, mégpedig a nyári hivatali szünet idején; azaz vagy rendkívüli üléssel kezdi vakációját az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), vagy nagy valószínűséggel nem születik döntés a hatályos koncessziók novemberi közepi lejártáig arról, kik üzemeltethetik a következő időszakban a két frekvenciát.
A hétfőn rendezett közmeghallgatás során minden lényeges pontján bírálták a szövegtervezetet a résztvevők.

Barbara Brill, a Sláger Rádiót működtető társaság elnöke egyebek mellett határozatlan idejű jogosultságok odaítélése mellett kardoskodott.

Nagyon aggályosnak nevezte a koncessziós díj tervezett mértékét, megemlítve, hogy az idén a három legnagyobb kereskedelmi rádióadó bevételei várhatóan 30 százalékkal maradnak el a tavalyiaktól. Kifogásolta azt is, hogy csak az országos rádióknak kellene vállalást tenniük arra vonatkozóan, hogy mennyi magyar zenét játszanak.

Földes Ádám, a másik országos koncesszióbirtokos, a Danubius Rádió vezérigazgatója a tisztázatlanságokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte: miközben a pályázónak magának kell beszámolnia arról, hogy milyen műsorszolgáltatási tapasztalata van, nem világos, ki ellenőrzi ezt, ahogy nem pontosan körülírt a kiegészítő és értéknövelő szolgáltatások köre sem.

Kérte azt is, hogy a médiahatóság konkretizálja, mit rejt magában a civil, környezetvédelmi és kulturális műsorok témaköre, amelyekre pluszpontokat kaphatnak az indulók.

A reklámpiac az idén 15 százalékkal lesz kisebb a tavalyinál, ezen belül is csökken a rádió részaránya: a tavalyi 6,1 helyett 5,4 százalékkal részesedik a költésekből ez a médium - hozott fel egy másik szempontot a koncessziós díjak ügyében Simon Zsolt, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnöke a rendezvényen.
Összességében a rádiós hirdetési bevétel 26 százalékos csökkenését vetítette előre, és megjegyezte: Magyarországon viszonylag drága reklámeszköz a rádió, amellyel ötödannyiért lehet elérni egy embert, mint tévével, míg a szomszédos Ausztriában egy a nyolchoz az arányszám.

Az ORTT a december 31-én lejárt frekvenciastop miatt nem tudta tavaly kiírni a pályázatot a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által 1997 óta használt két frekvenciatartományra, majd a testületen belüli viták mellett az is hátráltatta a munkát, hogy az Alkotmánybíróság csak június közepén döntött egy, a témába vágó médiatörvény-módosításról. Az Ab akkor megsemmisítette azt a passzust, amely lehetővé tette volna, hogy a hullámsávok jelenlegi használói pályázat nélkül újrázhassanak.