„Mi az önkormányzati bizottsági, tanácsnoki és alpolgármesteri helyekről Páva Zsolttal kötöttünk egy szóbeli politikai megállapodást, így azok a változtatások konszenzussal születtek meg.

A buszeladási üggyel kapcsolatban pedig többféle vizsgálat indult el. Egyrészt a felügyelőbizottság által felállított szakértői bizottság, másrészt a rendőrség is vizsgálódik, sőt, kiderült, hogy a polgármester úr még egy ügyvédi irodát is felkért egy vizsgálat lefolytatására. E vizsgálatok még tartottak akkor, amikor már a polgármester úr a visszahívás mellett döntött. (Egyébként hadd ragadjam meg az alkalmat arra, hogy pontosítsak: igazgatótanácsa jelenleg nincs a társaságnak, mert az már fél éve megszűnt.)

Mi sem a szerződéseket, sem az ügyvédi iroda által elvégzett vizsgálat anyagait nem láttuk, így úgy érezzük, hogy meglehetős kapkodás folyt az ügyben.

A repülőteres ügyben szintén kapkodásról és információhiányról tudok beszámolni. Jellemző például, hogy az az ügyvezető igazgató, aki több mint tíz éve ott dolgozik (még Páva Zsolt hivatali ideje alatt nevezték ki), ő egy újságírótól tudta meg, hogy „ügy” van.
Mi nem az alapjátn vitatjuk a döntéséknek, hanem a kommunikáció és az együttműködés hiányát. Ilyen körülmények között pedig egyértelműen elsősorban politikai döntésnek kell, hogy minősítsük ezeket. Az ilyen elhamarkodott döntésekkel pedig az a baj, hogy ha a vizsgálat lezárultával mégsem látszik indokoltnak a menesztés, akkor akár kártérítési igénnyel is fordulhatnak az önkormányzattal szemben, így pedig már pénzben is mérhető károkat lehet okozni a kapkodással.”

Arra a kérdésre, hogy mégis milyennek látja a polgármesterrel való együttműködést, a szocialista politikus így felelt:

„Mi nem erre számítottunk. Például csak több hétre előre lehet kérni időpontot a polgármester úrtól a találkozókra, elmaradnak azok a frakcióvezetői egyeztetések, amelyeket pont ő hiányolt korábban. A mostani, rendkívüli közgyűlés előtt pár nappal például nem is tudtam a közgyűlés napirendjét. Sokkal többet kellene egyeztetnünk, beszélgetnünk egymással, mert lassan ott tartunk, hogy mindenről csak a sajtóból értesülünk, utólag.”

Mi lesz a kulturális fővárossal?

Az előző városvezetéstől Páva Zsolt egy óriási, terhes örökségként „kapta” az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet.

"Most egy szempont áll mind felett, hogy semmivel sem szabad az EKF-projektet sértenünk. Azt a döntést, ami sérti ezt az érdeket, azt nem szabad meghozni, ami segíti, azt meg kell, ezt a hasznossági elvet tartom most fontosnak” – jelentette ki Páva. Ez azt is jelenti, hogy a beígért felülvizsgálatok egyelőre elmaradnak, de a számonkérés vélhetően el fog tolódni időben.

A beruházások és a befektetések a külső szemlélő szerint jelenleg olyannyira vontatottan haladnak, hogy leginkább állnak a városban. Valószínűleg sok minden nem lesz kész jövőre, s ezért Páváék inkább a programok leszervezését pörgetnék fel (több neves előadóval, művésszel, illetve még színesebb programokkal).

Tóth Bertalan szerint ez így ebben a formában nem igaz, mert minden beruházás megindult már. Hangsúlyozta, hogy több mint 100 ezer négyzetméter köztérfelújítás van folyamatban, így nem lehet azt állítani, hogy nem történik semmi. Abban azonban a szocialista politikus egyetért Pávával, hogy elsősorban a programokra kell koncentrálni.

Ehhez már aláírásra került a kormányzati támogatásról szóló szerződés, amely szerint a kormány 1 milliárd 850 millió forinttal támogatja az EKP-projektet.