Az új rendszert már sikeresen alkalmazták több államban (például Idahóban és Nevadában) is, és most minden eddiginél eredményesebb felhasználásra törekszenek Kaliforniában. Itt a következőképpen nézne ki a geotermikus energia felhasználása: „az erőműben a fúrófejek három kilométer mélyen hatolnak majd be a kemény sziklarétegbe, hogy aztán a lyukakon keresztül nagy nyomású vizet pumpáljanak a kőtömbökbe. A víz a sziklaréteg repedéseibe tódulva szétfeszíti a hatalmas tömböket, és egy szerteágazó repedésrendszert hoz létre. Az így keletkező üregekbe később hideg vizet engednek le, és miután a forró sziklák felmelegítették, felszivattyúzzák” – vázolja az új technológia lényegét az International Herald Tribune.

Ez a hatalmas beruházás sokat segítene mind a jelenleg csődhelyzetben lévő Kalifornia állam, mind az USA energia-diverzifikációján.

A nagyszabású beruházást egyaránt támogatja a szövetségi kormányzat (az energiaügyi minisztérium 36 millió dollárral) és a legkülönfélébb magáncégek is. A magánvállalatok egyike, a Google olyannyira fellelkesült, hogy bejelentette: a kaliforniaihoz hasonló projektek Amerika-szerte el fognak terjedni a következő két évtizedben, ezért 2030-ra az USA energiafogyasztásának 15 százalékát is fedezheti majd a geotermikus energia.

Hol a hiba?

Az amerikaiak által használt eljárás meglepően olcsó és hatékony, mögötte áll a kormány és számos magáncég, mindezek ellenére az emberek jelentős része ellenzi azt.

Mi lehet ennek az oka?

Az ok félelmetes: az EGS-technológia használata során a sziklák megrepesztése erős földrengéseket válthat ki. Ez nemcsak elméleti teória, hanem létező valóság, ugyanis már egyszer előfordult, bár nem Amerikában, hanem Európában, pontosabban Svájcban.

2006-ben Bázelben egy EGS-hez hasonló módszert próbáltak ki. A fúrófejek 5000 méterig hatoltak le, több kemény kőzetet, hatalmas sziklákat repesztettek meg. Ennek eredményeképpen néhány hét múlva egy – a Richter-skála szerinti 3,4-es erősségű – földrengés rázta meg a várost, jelentős károkat okozva.

A földrengés után az erőművet azonnal leállították, azonban az utórengések még egy
évig is folytatódtak, mígnem helyreállt a Föld nyugalma.

Az elrettentő példát már többen is felhozták az amerikaiaknak is, ők azonban tagadják, hogy a fúrásoknak köze lett volna a katasztrófához (annak ellenére, hogy a svájciak által felkért szakértők egybehangzóan ezt állították).

Lehet, hogy mégsem ez a megoldás az energiaéhség csökkentésére?