Hiller: megvan a felsőoktatás pénze

A miniszter úgy értékelte: "igen jelentős eredmény ilyen helyzetben, hogy ugyanazt a pozíciót, amit már a korábbiakban még a krízis előtt a felsőoktatásban az államilag finanszírozott hallgatói helyek jelentettek, megőrizzük, tehát csökkenés nem várható".
A 2009-2010-es tanévben a felsőoktatásba felvehető hallgatók korábban megállapított 56 ezer fős létszáma tehát nem változik az államilag finanszírozott képzésben - tette hozzá a miniszter.

A tárca vezetője a médiában megjelent magas rektori fizetésekre úgy reagált: semmilyen kötelezettsége nincs a felsőoktatásban dolgozó vezetőknek, hogy a krízisalapba befizessék jövedelmük egy részét, a Magyar Rektori Konferencia kompetenciájába tartozik az erről való döntés. Az oktatási miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: szükségesnek tartja a társadalmi szolidaritást.

Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke az MTI kérdésére elmondta: "a miniszterelnökkel érintőlegesen beszéltek" a felsőoktatás jövő évi költségvetéséről, melynek kapcsán reményét fejezte ki, hogy "minimum szinten tartó költségvetésük" lesz. Hozzátette: arra vonatkozóan azonban semmilyen ígéretet nem kaptak, hogy nem csökken a jövő évi költségvetésük, mivel erről nincs kormánydöntés és tárcaegyeztetés sem zajlott még ezzel kapcsolatban.

Közlése szerint a miniszterelnök azt kérte tőlük, hogy vegyék figyelembe a felsőoktatási intézmények is, hogy a gazdasági krízis mindenkitől áldozatokat követel. Rámutatott egyúttal arra is, hogy az állami támogatás egy-egy felsőoktatási intézmény költségvetésének 50-55 százalékát teszi ki, a többit "a piacon nekünk kell megkeresni", egyebek mellett pályázatokkal, európai uniós pénzekből, levelező képzésből, szaktanácsadásból.

Kérdésre válaszolva elmondta: a gazdasági válságra való tekintettel létrehoztak egy saját ösztöndíjalapot, amelyből a "komoly anyagi gondokkal küszködő" hallgatókat kívánják támogatni. Ebbe az alapba raknak majd pénzt a rektorok, a dékánok és "azok a kollégáink, akik tehetik". A professzorok várhatóan mintegy nettó félmillió forintos összeget tesznek az alapba.

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a tanácskozásról távozóban az újságíróknak azt mondta: az idei legmagasabb ponthatár 460 pont körül lesz, de van egy olyan felvételiző is, aki 480 pontot ért el. A legalacsonyabb ponthatár 180 pont körül lesz - mutatott rá.

Az idén 127.500-an jelentkeztek a felsőoktatásba a 94.000 helyre, ebből 90 ezren államilag támogatott szakokat jelöltek meg. Idén jelentős volt a túljelentkezés, mert az ötéves középiskolai képzésben résztvevő 10-12 ezer diák az idén jutott el a felsőoktatásba való jelentkezéshez. Idén is népszerűek az orvosi és jogi karok, magas pontszámúak a kommunikációs és pénzügyi szakok, a Corvinus Egyetem gazdasági szakjai és a nemzetközi tanulmányok szak.

Pótfelvételit lehet hirdetni mintegy 30 mesterképzési szakra, amelyeket az akkreditációs bizottság január óta elfogadott, de nem kerültek bele a tavaly decemberi felvételi tájékoztatóba. Mesterképzésre hozzávetőleg 21.700 államilag támogatott helyet hirdettek meg, ezekre körülbelül 14 ezren jelentkeztek. Itt tehát még van lehetőség újabb mesterszakokra bejutni. Új jelenség, hogy sokan szeretnének bejutni a négy féléves felsőfokú szakképzések valamelyikére - összegezte.

Augusztus 1-én megalakul a Tudománypolitikai Tanács, amelyben a Rektori Konferencia az úgynevezett "Kutatás+fejlesztés" szektor felsőoktatási területét képviseli. A kormány terve szerint a tanács az innovációs politikát és a tudománypolitikát hangolja össze, és képviseli az országot a kutatás és fejlesztés területén - tájékoztatta az MTI-t a Kormányszóvivői Iroda közleménye.

A dokumentum kitért arra, hogy a csütörtöki tárgyaláson szó esett ezen kívül az uniós pénzekből megvalósuló egyetemfejlesztésekről, a kutatás-fejlesztési projektekről és a felsőoktatási intézmények integrációjáról is.