A kisebbségek szerint az asszimiláció a gond

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt mondta, a magyarországi jogszabályi környezet kielégítő, inkább a saját nyelvi helyzetükkel van gondjuk. "Beállt a nyelvváltás időszaka, nem tudunk szimmetrikus kétnyelvűségről beszélni, előtérbe került a magyar és háttérbe került a szlovák nyelv" - tette hozzá.

Mint mondta, Magyarországon is van tulajdonképpen nyelvtörvény, vannak olyan jogszabályok, amelyek a nyelvhasználatot szabályozzák. A szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan kisebbségi területeken kivételt tesz a törvény, például a reklámok és cégértáblák esetében, - mint fogalmazott - "van egy pozitív diszkrimináció".

Kreszta Traján, az Országos Román Önkormányzat elnöke elmondta, a magyarországi románságnak "nincsen semmi olyan hátránya a jogszabályi környezet kapcsán", ami a nyelvgyakorlás, a nyelv használata szempontjából merülne fel.

"A gond abban merül ki, hogy elég nagy a nyelvvesztés, de ez nem abból fakad, hogy valaki korlátozná a mi nyelvhasználatunkat, hanem inkább ez az asszimilációból fakad" - tette hozzá.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke azt mondta, a területen "a keretszabályozás viszonylag nagyvonalú, a részletszabályozás viszont rendkívül kicsinyes". "Van egy nem definiált, viszonylag partalan szabályozás, amely mindent, mindenhol megenged és lehetővé tesz, ugyanakkor hiányoznak hozzá végrehajtási szabályok, konkrét programok" - fogalmazott Heinek Ottó, aki szerint a nyelvvesztés ellensúlyozásában az oktatási intézményeknek lenne nagy szerepük.

A problémák között példaként említette, hogy a nemzetiségi kétnyelvű oktatás állami többletnormatívája tíz éve nem változott.