A hangfegyverek már jó ideje kísérletezési fázis alatt vannak - sőt egyes források szerint már használatuk is elterjedt, csak épp titkos. Léteznek földi és vízalatti változatai ugyanúgy, mint kézi és kizárólag járműre felszerelhető méretek is. Az infraszonikus (vagyis hallható tartomány alatti rezgésszámmal rendelkező hangok), a hallható, és az ultraszonikus (a hallható tartomány felett lévő rezgésszámmal rendelkező hangok) hangfegyver is veszélyes lehet, igaz mindegyik más miatt (depresszió[ultrahang], fizikai roncsolás[normál], belsőszervi elégtelenségek[infrahang]).

A működési elve, hogy két azonos tartománybeli hanghullámot úgy ütköztetnek, hogy abból irányított hangrobbanás jöjjön létre. Ráadásul az infra- és az ultrahangnak nem állja akadályát a házfal vagy a páncél, így felhasználása elviekben roppant széleskörű lehet.



A Lenz-ágyú elvének alapján a mágnes ágyú és a Gauss-puska (sínágyú) is terítékre került. A sínágyú például két ellentétes töltésű mágneses cső között kilőtt olvadt acélgolyókat lövöldöz, nem is kis eredménnyel. A 2008 elején végzett kísérlet egy 3,2 kilós golyóbist állított pályára 2520 m/s-os sebességgel - ami egy sor tankot is átvitt volna. A mágnes-ágyú működése is hasonló.

A Plazma- és ionágyúk szintén a mágneses ágyúk közé tartoznak - igaz, működés elvük teljesen más.A plazmaágyú szuperforró sűrített gázt, míg az ionágyú elektromos töltéssel ellátott atomokat lő az ellenségre - ez utóbbit inkább elektronikus rendszerek, mintsem emberek ellen használják. Az egyik leghíresebb mágneses ágyú az 1970-óta épülő Shíva Csillaga, amely nagy dózisú, koncentrált röntgensugárral dolgozik.

A fájdalomsugár sem egy mai találmány, használatát mégis csak 2008 októberében kezdték meg - hivatalosan - hisz annyi kritika érte. Az ADS-nek elnevezett készülék a mikrohullámú sütő elvén működik: 700 méter hatótávolságú, két méter átmérőjű sugárnyalábot képes kibocsájtani, amely 96 gigahertzes mikrohullámmal lövi az oszlatni kívánt tömeget. Az így keletkezett égető fájdalom olyan erős, hogy nincs az tüntető, aki a hatótávolságában akarna maradni. Az egyetlen hátránya, hogy ha valaki valahogy sokáig marad a fegyver két méteres közelében - és az be is van kapcsolva - akkor akár bele is halhat.

Summa Summárum

Ezeken kívül sok olyan fegyver van még, amit el se tudunk képzelni. Az időjárás befolyásolása, biológiai fertőzések, megnövelt hatóerejű hidrogénbombák - vagy ami manapság mindennél nagyobbat üt, a számítógépes vírusok. A kormányok eszméletlen pénzeket ölnek egy-egy hadi-technológiába - ám szerencsére ezek változatai a legtöbbször a civil életben hasznosulnak. Azonban bármi is történjen, az emberiség valószínűleg sokkal könnyebben pusztítaná ki magát, mint szokna le a kóláról.