Mint arról a HírExtra a múlt héten beszámolt, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál veri az asztalt, mert a tárca a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós irányelvre hivatkozva megszűntetné a kötelező kamarai tagságot.

Emlékeztetőül

Német Ferenc, a kamara elnöke a HírExtrának kifejtette: a száztíz ezer fős ágazat szereplőinek többsége a kötelező tagságban látja biztosítva, hogy a civil rendvédelem ellenőrizhető része marad a rendvédelemnek. Német a kötelező kamarai tagság eltörlése esetére „különböző politikai vagy gazdasági érdekeket szolgáló magánhadseregek” magyarországi megjelenését vizionálta. Központi kontroll hiányában a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatások piacán már komoly, akár nemzetbiztonsági kockázatok is felmerülhetnek – közölte.

Német Ferenc a kamara nevében a HírExtrának úgy nyilatkozott, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetésének igénye mögött „egy szűk érdekcsoport” áll. Mint mondta, a minisztérium EU-s jogszabályra hivatkozva számolná fel a kötelező kamarai tagságot. A szolgáltatások szabadságáról szóló direktíva értelmében az Európai Unióban egyik tagállam sem kötheti feltételekhez (esetünkben például a kötelező kamarai tagsághoz) egy másik országból érkező cég vagy magánszemély szolgáltatási jogát.

Német Ferenc szerint azonban az irányelv tartalmaz olyan kitételt, amely a kivételezett szolgáltatási tevékenységkörökről szól. Ebbe a körbe az elnök jogértelmezése szerint a személy- és vagyonvédelemi tevékenység beletartozik, mivel a direktíva a tagállamilag ellenőrizhető szakszolgáltatások (pl. rendőrség, tűzoltóság, katonaság) körében a magánbiztonságot is említi.

Német szerint tehát nincs jogszabályi kötelezettsége a minisztériumnak, mindössze arról van szó, hogy a kamara az elmúlt években föllebbentette a fátylat az ágazatban igen jellemző fekete foglalkoztatásról, márpedig e mögött nagyon komoly gazdasági érdekek húzódnak. Szerinte az ágazatban naponta tízezrek dolgoznak adó- és járulékfizetés nélkül, a zsebekbe feketén vándorló pénzek nagysága pedig heti szinten is milliárdokban mérhető.

Megkérdeztük, pontosan kikre gondol, amikor egy szűk érdekcsoportot vizionál. Német multinacionális köröket említett, amelyek egy-egy rendvédelmi szakszervezet mögött állnak, és akikkel a minisztérium rendszeresen tárgyal, ellentétben a magyar érdekeltségű vagyonvédelmi kamarával.

Sok-sok mellébeszélés

Ennél közelebbit a kamaraelnök a HírExtrával nem közölt, azonban az egyik – kimondatlanul minisztériumi bábnak titulált – szakszervezet, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége lapunk hasábjain kívánt reagálni a kamaraelnök szavaira. Nádas Mihály, az imént említett érdekképviselet elnöke ugyanis állítja: igen sok mellébeszélést tartalmaz Német Ferenc múlt heti nyilatkozata.

Nádas, mielőtt a szakszervezet álláspontjának részletes bemutatásába kezdene, szükségesnek tartja nevén nevezni a dolgokat. Vagyis: a vagyonvédelmi ágazat ügyeit – szakmai, gazdasági, szociális és munkaügyi – nem a kamara határozza meg, hanem az ún. Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság – mondja. Ebbe a munkaadói oldalról a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége tartozik, amely Nádas szerint a leginkább meghatározó hazai vállalkozásokat tömöríti. A munkavállalói oldalt pedig az általa vezetett szakszervezeti szövetség.

Csúsztatás?

Nádas szerint a kamaraelnök legnagyobb csúsztatása, hogy a rendvédelmi szervek közé sorolja a vagyonvédelmi szolgáltatásokat nyújtó durván 3500 magyar vállalkozást. Ezeknek a cégeknek semmi köze a rendvédelemhez – mondja. Nádas Mihály szerint Német Ferenc nagyon szeretné a magánbiztonságot a közbiztonság feladatkörébe helyezni. A vagyonvédelemnek ugyanis körülbelül annyi köze van a közbiztonság, közrendvédelemhez, mint bármely magyar állampolgárnak, aki köteles a hatóságoknak jelenteni, ha valamilyen bűncselekményt észlel.

Nádas azonban nem csak az általa csúsztatásnak vélt jogértelmezése miatt ostorozza a kamarát. Véleménye szerint Német Ferenc és minden kamarai tisztségviselő hivatalosan már nem is léphetne fel a vagyonvédelmi kamara nevében, mert tavaly novemberben megszűnt a mandátumuk. Nádas emlékeztet rá: a kamara tisztségviselőit 2003-ban – a választásra jogosult kamarai tagok 3.14 %-a – választották meg 5 évre, ennek leteltével azonban nem tartottak tisztújítást. 2008-évben a Kamara Alapszabálya, Választási Szabályzata az egyesületi tv. és a magyar Alkotmány szabályaival ellentétesen egyszerűen csak meghosszabbították saját mandátumukat 2009. december 31-ig.

Szerinte a kötelező kamarai tagságról (is) szóló 2005-ös Vagyonvédelmi törvényt az EU alapszerződésében foglaltak miatt kell módosítani. A már a csatlakozás után elfogadott törvény legnagyobb anomáliája ugyanis az, hogy a külföldi állampolgárok számára is előírja a kamarai tagságot, amennyiben azok hazánkba jönnek vagyont védeni. Ha viszont úgy módosulna a jogszabály, hogy a külföldi állampolgárok mentesülnek a kamarai tagság alól, az a magyar Alkotmánnyal válna összeegyeztethetetlenné, miáltal hátrányos helyzetbe hozná a hazai dolgozókat és munkáltatókat.

Súlytalansági állapot

De nem is ez legnagyobb gond a szakszervezeti vezető szerint. Nádas a legsúlyosabb problémát abban látja, hogy Német Ferenc el akarja elhitetni a magyar közvéleménnyel, hogy az ő ellenőrzése nélkül magánhadseregek lepnék el az országot és ez komoly nemzetbiztonsági – talán még a világbékét is érintő – kockázatot vett fel. A vagyonvédelmi vállalkozások és ezen vállalkozások munkavállalóinak ellenőrzése és felügyelete a rendőrség hatáskörébe tartozik. A szakmai kamarának ebben semmiféle szerepe nincs. A rendőrségi ellenőrzést és felügyeletet a jelenleg tervezett módosítás egyáltalán nem érinti. Gyakorlatilag a magánbiztonsági iparágon belül a Kamarának a tagdíjak és a regisztrációs díjak beszedésén és elköltésén kívül más feladata nincs – állítja Nádas.

Nádas szerint elgondolkodtató, hogy a kamara tisztségviselői egytől-egyig jelentéktelen magánbiztonsági vállalkozásoknak a vezetői vagy tulajdonosai. Milyen jogon akarnak ők olyan nagyvállalatok ügyeibe beleavatkozni, amelyek közel 30000 dolgozót foglalkoztatnak?

„Megkérdezném, hogy a Német úr a saját cégében alkalmazott embereknek valóban kifizeti-e a törvényben meghatározott óránkénti 500 forintos minimálbért és az ezzel kapcsolatos járulékokat?” – ezzel a költői kérdéssel reagál felvetésünkre Nádas Mihály, aki szerint ilyesfajta visszaéléseket – ahogy bármely más tevékenységet folytató cég esetében is – csupán az APEH tárhatná fel.

Ha pedig valóban az a veszély fenyegetne, hogy terrorista szervezetek egy vagyonvédelmi cég égisze alatt próbálnának letelepedni hazánkban, akkor ezt az állami rendvédelmi szervek feladata lenne elhárítani, nem pedig kamarának – tette világossá Nádas Mihály.

Sötétkamara

Nádas Mihály a jelek szerint egyetlen dologban ért egyet Német Ferenccel: a kamaraelnökhöz hasonlóan a szakszervezeti vezető is súlyos milliárdokat szimatol a háttérben. Csakhogy teljesen ellentétes előjellel… Nádas szerint a kamara vezetői havi száz, de lehet, hogy több százezer forint tiszteletdíjat, illetve költségtérítést tesznek zsebre havonta – megszűnt mandátumuk ellenére -, amelyhez a tagsági és regisztrációs díjakból jutnak hozzá. Hová tűnik, mire költik az évente a kamara kasszájába kerülő közel egy milliárd forintot? – kérdezi Nádas.

Mikorra szűnhet meg a kötelező kamarai tagság? Nádas szerint az unió ez év végéig adott haladékot Magyarországnak, hogy az EU-s alapszerződéshez csiszolja a Vagyonvédelmi törvényt.